Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Bischoff Norbert–Sashegyi Oszkár: A szovjet levéltárügy történetének és szervezetének áttekintése / 14–20. o.

- 19 dései • a levéltártudonányi felvilágosító szervezet felállításának és segédletek készítésének elnélete és gyakorlata; az állani levéltári alap fontosabb állagai; az iratanyag jelenléti ellenőrzése;^ a levél. tárr anyag használatának szervezete és szabályozása /olvasóterem, felvilágositás, másolatok, stb./; a megőrzés technológiája; a restauÍ

rálás és konzerválás elnélete, és gyakorlata* a levéltárak tudományos alkotómunkájának szervezeti, gyakorlati és tervezési kérdései,; nyilvántartás és beszámoló-jelentés; a személyzet kiképzésének kérdései; a levéltári munka ellenőrzése,. Ennek a tudományszaknak rendkívüli széleshorusége és sokoldalúsága nyilvánvalóan külön szakok leválásához vezet. Ilyenek pa.riáí a levéltárügy-története és szervezete, valamint egy "archeográfiának" nevezett szak, mely az irattant foglalja magában s az iratanyag publikációjának módszereivel foglalkozik. A technológiai szakok; őrzés, restaurálás, konzerválás is afelé fejlődnek, hogy külön tudományszakokká váljanak szét, Nem kevésbbé látszik valószínűnek, hogy a levéltárosképzés általános keretein belül nyelvi és tárgyi szempontok szerint messzemenő specializálódásnak és differenciálódásnak lesz rplye;; hogy a Szovjet unió roppant nagy és fölöttébb sokoldalú - s ezért" a levéltárossal szemben a. legkülönfélébb'igényeket tálmsztó levéltári állagai feltárása'biztosítható legyen. Két, a levéltárügynek szentelt folyóirat: az ;

".rchivnoje Gryelq", mely elméleti oikkeket közölt és a "Krásznyii Archív

15

, mely az iratanyag'tudományos publikációját szolgálta, a háború óta.nem jelent me újból. Ezzel szembún az ''Isztoriko-Archivnyik' Ins'ztitut

1

' továbbra, is folytatja "Trudi-'' /dolgozatok/ c. sorozatát, melynek ..második kötete 1946-ban.jelent meg. r •A szovjet levéltárügy történetéről és szervezetéről"szóló ezen á tekintés futólagos, töredékes, sőt helyenként egyenesen kétes_voltát a szerző kinos módon érzni s annak teljesen tudatában van - hiszen^i bonyolult, fejlődésről-van szó., .melynek összefüggő tárgyalása még hiányzik. Befej ezésül hadd álljon itt a legfontosabb vonatkozó irodalő felsorolása: >~ J.Y. Sztálin és néhány legközelebbi munkatársának felfogására né ve, amely felfogás a szovjet levéltárügy szervezetének minden kérdés re döntő jelentőségű - alapvető Sztálin" ''0 dialekticsoszkom i Isztoi cseszkom matyerlalizme''' c. cikke /1938. szept'./ a "VoprQszü lenyiniz ma" e. gyűjteményes kotetbun. /ll. orosznyelvü kiadás, Moszkva, 194? továbbá J.Y. Sztálin, A.A. Zsdánov, Sz.M/Kirov: "Zamjecsányijá o Ne vomu konszpektu ucsebnyika o Isztorii SzSzSzR", a "% izucsenyiu isztorii" Moszkva 1938, c. gyűjteményes kötetben; végül J.V.Sztálin: "Qb ucsebnyike isztorii vKP/b/" ugyanabban a gyűjteményes kötetben, ' 'A forradalom előtti idők orosz levéltárügyének történetéről szói U.L.Majakovszkij: "Ocserki po isztorii archivnovo gvelá. v SzSzSzR

1

'- c könyvének eddig egyedül megjelent első kötete, Moszkva. 1941, '•'. A szovjet' es ícrradalom előtti levéltárügy történetét tárgyalja A.Y. Csornov: "Isztorijá is organizáciá árchivnovo Gyelá b. SzSzSzR''' Moszkva 1940. A szervezetre vonatkozó fejezetek az 1941. évi ujjárer dezés miatt meghaladottak. : A legmodernebb levéltárelméieti mü K.G-. Mityajev: "Tye.crija i praktika archivnovo gyelá", Moszkva 1946 c. munkája; korábbi időből &.A, Gnyázev: "Tyeoríá i technika archivnovo gyelá'

1

', Leningrád, 1935