Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.

- 10 hatalomtól, a vidéki levéltáraknak a kormányzósági levéltári bizottságok teljhatalmú rendéIkezése alá bocsátását,/melyekben ugyancsak nem lennének a szovjet'katalom alkalmazottai/, követelte- ezenkívül; a külügyminisztérium levéltárának a levéltári dolgozók szövetsége részére való átadását,^ . A Szövetségnek ez a fellépése világosan bebizonyította,. kogy

:

,az ellenforradalom megpróbálta kezébe kaparintani a levéltáraiét. Sietni kellett tehát a levéltárügy szovjet módra való megszervezésével, hogy igy szilárdan a szovjet állam kezében legyenek a levéltárak,. • A. szovjet kormány megbízta a népművelési népbiztosságot -azzal,. hogy dolgozza ki a szíviet- levéltárügy megszervezését. Az utóbbi ezt ármunkát Rjázánovra bizta, akit később lelepleztek ••'mint a nép ellenségét. Rj-ázánov a levéltári dolgozók szövetségének tagjaival vette magát körül, 1918 április 2-n :Z v.i hatóság '

?

A levéltárak igazgatásának központi bizottsága""* nevet kapta és megbízták azzal, hogy készítse el a levéltárügy újjászervezésének tervezetét, A levéltári dolgozók- szövetségének 'tagjai megpróbálták kezükbe kaparintani a ''központi bizottságot "„ Amikor ez a kísérletük nem sikerült, elkezdték mindenféle módon késleltetni a tervezet elkészítését.. :o A Népbiztosok Tanácsa elrendelte, hogy a levéltárügy szervezésére vonatkozó tervezet elkészítésére alakult bizottság mielőbb fejezze tt>é munkáját, •" • 1918. május 27.-én és 28.-án ülésezett az a külön bizottság,, amelynek feladatává tették a levéltárak igazgatásának központi bízottsága"által elkészített tervezet megvizsgálását, \\k bizottságban résztvevő burzsoá elemek' megpróbáltak fellépni a levéltárügy újjászervezése, ellen . Egyesek azt bizonygatták,^hogy a/köz-pontosítás semmi pozitivumut nem ad a levéltáraknak, láások meg azzal igyekoztok akadályozni az uijászervezést, hogv azt.ajánlgatták: ne siessenek ozzol a dologgal, hanem, előbb kérj ék"ki a.tapasztalt hatóságok véleményét és hívjanak össze kongresszust ..ennek a kérdésnek megvitatására,-. ;

/vA •' ^ : LL"N. .Pekrovszki jg mint a népművelési népbiztosság képviselője, •hwtározottan fellépett :

az .ellen a kísérlet eT'n, hogy elodázzák az újjászervezést. Kimutatta',, hogv 'rao/Tzüntetetf _atóságok, paloták, földesúri-kastélyok, kolostorok, stb. levéltárai pusztulnak, a köztársaság, határain túlra viszik őket, elrejtik a szovjet hatóságok elől,, tehát. sürgősen végre kell hajtani a központosítást, ho^y ezzel megmentsék a forradalom előtti anyagot a pusztulástól. . .":/••' A burzsoá levéltárosok, miután meghiúsult az a törekvésük, hogy ' hátráltassák, a-levéltárügy újjászervezését, mindent elkövettek annak érdekébeng hogy ők marad]ana£ a levéltárak gazdái, A levéltárügy újjászervezését tárgyaló tervezet megvitatásánál e-. zek a burzsoá levéltárosok azt bizonygatták, hogy a levéltári dokumentumol-oaak csupán kulturális jelentőségük van és elkendőzték azoknak/gyakorlati jelentőségét. Azt remélték, hogy ezzel a.sz ovjet hatalom fi•gyeimét elterelik a levéltári anyagról. Azzal, hogy a"levéltári dokumentumok kulturális jelentőségét hangoztatták, ezek a burzsoá levéltárosok azt követelték,-hogy minden korlátozás nélkül mindenkit engedjenek 'be a levéltárakba* Ez azt jelentette,' hogy a levéltárakba befutottak volna a nép ellenségei is azzal a céllal, hogv a dokumentumokat a dcl-