Levéltári Híradó, 1. (1951)

Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - FORDÍTÁSOK - Csernov–Bélay Vilmos: A levéltárügy története és szervezete a Szovjetunióban. Moszkva, 1940. 2. rész: A levéltárügy építése és a levéltárak a Szovjetunióban. Első fejezet: A levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom előkészítésének és végrehajtásának korszakában, 1917. április–1918. / 3–13. o.

- 6 A levéltáraknak Pétervárról való elszállitáoa ugy ment végbe, hogy a dokumentumok egy része elpusztult. A levéltári fondók szétszó ródtak és különböző helyekre széthordták őket. Ez a körülmény hosszú ideig'megfosztotta a munkásosztályt annak lehetőségétől, hogy a legt iese.bb módon felhasználhassák ezeket a levéltárakat tudományos és gy • korlati célokra. IIIA burzsoá Ideiglenes Kormány nem engedte be a levéltárakba a mui kásosztály és pártiénak képviselőit és igyekezett a levéltárakat a ke zelgő jroletáríorrádalom ellen felhasználni, Ebben a kormánynak • segítségére volt a levéltári dolgozók szövetsége, amelyet 191.7 április léién alakítottak meg Pétervárt, Ez.b^rzsoó-nemesi szervezet volt. a:melynek nagypolgári es nemesi történészek, a minisztériumok levéltárs nak;igazgatói

2 a: kormányzósági tudományos levéltári bizottságok és e£ hází-régeszeti társaságok sítí. voltak a tagjai. Később Moszkvában is létesült a szövetségnek egy részlege. A levéltári dolgoznk^szöveísége megalakulása után üdvözölte az '. deiglenes Kormányt és támogatást ígért neki. Ez az üdvözlet az ellenforradalmi beállítottságú történészek és levéltárosok politikai állás pontjának felelt meg, akik szembeszegültek a közelgő proletárforradalommal. 1917.. júniusában az Ideiglenes Kormány népművelési minisztere ió .váhagyta a levéltári,dolgozók szövetségének alapszabályait. Eszerint az alapszabály szerint a következő feladatokat kell elvégeznie a szövetségnek: gondoskodni az oroszországi levéltárügy helyes megszervezé séről, a levéltári dokumentumok védelme, a levéltári dolgozók szakmai erdekeinek biztosítása, végül levéltártudománnyal foglalkozó müvek ki adása.- ! ' : Miután. Pétervár "és.Lioszkva levéltárainak gyakorlatilag teljesen; gazdáivá vált a szövetség,'arr^'törekedett, hogy tevékenységét'kiterjessze a vidéki levéltárakra is. A szövetség minden módon arra törekedett, hogy megerősítse eze*knek'á bizottságoknak helyzetét es kezükbe tadja a vidéki levéltárak ügyét. A levéltári dolgozók szövetségének ar,'ra-irányuló törekvése, hogy a levéltári bizottságok szerepét megerősü se és kiszélesítse, érthetővé válik, ha arra gondolunk, hogy ezek a bizottságok - összetételüket $ézve - bürzsoá-nemesi hatóságok' voltak, amelyek már a cárizmus alatt -bebizonyították az uralkodó osztályok £.I

ránti- ragaszkodásukat. •1 levéltári dolgozók szövetsége.és a kormányzósági levéltári bizottságok tevékenysége arra irányult, hogy a. levéltáraknak a burzsoázia kezébe való megmaradását biztosítsak es ne engedjenek a levéltárad hoz senkit a szovjetek, vagy más munkás és paraszt szervezetek-.képvise " lői közül. Éppen a levéltári dolgozók szövetsége szervezte meg-á levél táraknak Pétervárról való elszállítását, az ő részvételükkel adták ki az eszer-mensevik történészek és levéltárosok a csendőrségi aktákat azzal a céllal, hogy megrágalmazzák a bolsevik pártot. Ilyen módon, a-- levéltári dolgozók szövetsége akt ív. támogatói a: vol mind az Ideiglenes Kormánynak, mind az egész burzsoáziának. Az Októberi Szocialista Forradalom után a szövetség nyíltan szevjetellenes szer vezette lett. A levéltári dolgozók szövetsége azonfelül, hogy a pártot és a mun kásosztályt nem engedte a levéltárba, semmit nem tett az oroszországi levéltárügy reformja érdekében: csupán arra szoritkozptt, hogy a reform, szükségességéről értekezett. Sem a burzsoá Ideiglenes Kormány,

; sem a levéltári dolgozók szövetsége nem igyekezett életbeléptetni ázo~