Levéltári Híradó, 1. (1951)
Levéltári Híradó, 1. (1951) 1. szám - CIKKEK - Fügedi Erik: Levéltáraink sorsa a felszabadulás után / 34–37. o.
• -36a Huayady család kéthglyi, a Vésscy Psaáá^szoteicncsiA^l^^f^ • télies pusztulása annál scomorubb, mivel az utóbbi kettő nagyobb levéltár volt melynek mindössze egy-egy középkari oklevele került publikálásra. Az elpusztult kisebb levélcáraknak, sajnos még a télies jegyzékét sem lehetett összeállítani, a fentebb már elmondott okok miaxt. Az első felmérés második tanulsága azt követelte, hogy a közlevéltárak anyaga mellé a lehetőséghez képest levéltári szakemberek állíttassanak s a közhatósági levéltárak iclcttí szakfelügyelet megszerveztessék, Az Országos íovéltár ennek.érdekében ugyanezen idő alatt igyekezett pótolni a Horthy ..korszakban elmaradt levéltári törvényt. Az uj viszonyoknak megfelelően átdolgozott javaőlat 19.47- évi XXI. törvénycikként látott napvilágot* s .az eredeti 1943-ban kelt ter.vezettöl szemben elsősorban a ma 1 gánl eveit árakra vonatkozólag tartalmazott 1 uj előírásokat, Sajnos, ezek az uj előírások már csak, képletes : jelentőséggel bírtak akkor, mert néhány kisebb levéltár mellett már csak a Radvánszky család sajókazai levéltára volt magánkézen. Még nagyobb hiányossága volt a törvénynek, hogy az egyházi~levéltárak feletti felügyelet terén kézzelfogható rendelkezést nem tartalmazott. A törvény rendelkezései egyébként sem kerültek végrehajtás, ra, mert a törvény már megjelenésekor is messze elmaradt a három éves terv során elért politikai fejlődésünktől. Mint utólag kiderült, ez is súlyos hiba volt. Csak ilyen módon történhetett meg, hogy az 1948üan.a levéltári anyagot leginkább pusztitó és méreteiben a háborús veszteségeket messze meghaladó rohamselejtezés a levéltár megkérdezése' nélkül zajlott ley A felszabadulásko ugy látszott, hogy., a'magánlevéltárak megmentése a,legfontosabb és legsürgősebb feladat, ez a •selejtezés azonban elsősorban a közlevéltárakaí érintette, azoknak hanyagában vágott irtózatos rendet, A költségvetésileg biztosított megyei levéltárak főlevéltárnoki helycin több helyütt üresedés volt, egy-két helyen nem szakképzett, hanem lelkiismeretlen levéltárosok levitézlett közhivatalnokok ültök. Az övezetesük mellett történtek olyan felháboritó selejtezések, mint amily cm Sopron megye levéltárának újkori anyagát részben mer; semmisít ette. A központi felügyelet hiánya miatt levelxárvezető nélkül végeztek selejtezést teljesen ömlesztőit anyagban például Hajdú megye ugyancsak legujabbkori anyagában. S a pél dát, melyet a közlevéltárak statuáltak, követték az egyéb levéltárak is. Sem a közhivatalok, sem a vállalatok irattárai felett nem volt biztosítva a levéltári felügyelet, Kern csoda, hogy ilymódon hatalmas üzemcink teljes régi anyaga zúzdába került, s az sem l:hct csodálatos, hogy ni. a kaposvári törvényszéken teljes iratsorozatokat dobtak ki selevcezés címén. Külön kell hangsúlyoznunk ennek a rohamscleitezésnck puszxitó hatását most,, amikor ievéltárvezctőink ellenőrzésével ujabb selejtezések indulnak meg, s levonni belőle azt a tanulságot, hogy min don levéltári szakember ellenőrzése nélkül történő selejtezés felxétle nül a történeti forrásanyag ogi T részének súlyos és soha helyre nem hozható pusztulását jelenti. Az 1948, évi selejtezések megdöbbentő mérlegének veszteségoldalán minrl^nckeiőtt üzemeinknek és vállalatainknak levéltárait kell felvennünk. Régóta fennálló, a magyar kapitalizmus történetében nagy szerepet játszó vállalatok levéltárai tűntek el ebben az esztendőben a papírgyárak zúzáinak garatján. Még megmaradt uradalmi levéltáraink'n^yre 0 ?.'". \« ~kkor puszcult cl végleg.
