Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Cservenka Ferdinánd: Szlovákok szovjet hadifogságban, kitekintéssel a szlovák és a magyar hadifoglyok sorsának hasonlóságaira és különbségeire
Hétköznapi háború dezertált.3 Ján Kalló4 őrnagy, a Gyorshadosztály alárendeltségébe tartozó 11. tüzérezred parancsnoka naplójában így írt a helyzetről: „Fogságba nem akarunk esni, ettől mindenki fél. Mi történne [akkor] a családjainkkal... Inkább alávetjük magunkat a néhány száz kilométeres menetelés nehézségeinek.”5A 31. tüzérezred 3. ütegének katonái is hasonló nézetet vallottak: „hogy inkább elesnek [a harcokban], vagy erőszakkal [kerülnek] fogságba, minthogy átálljanak a szovjetek oldalára”.6 A megszálló feladatokat ellátó szlovák Biztosító hadosztály katonáinak nagyobb esélye volt, hogy a helyiekkel - akár a partizánokkal is - barátkozzanak. A Biztosító, majd a későbbi 2. gyaloghadosztálytól 1941 és 1943 között 364 szlovák katona (ebből 7 tiszt) állt át a fehérorosz és az ukrán nemzetiségű partizánokhoz. A dezertálásuk oka különböző volt. Voltak, akiket a partizánoktól való félelem, vagy a németek által elkövetett túlkapások és a németek felsőbbrendű viselkedése késztetett erre, de akadtak olyanok is, akiket a szláv öntudat, vagy csupán a helyi asszonyok iránt táplált szerelem hajtott. A dezertálások száma 1943 közepén egyre nőtt, ezért a Biztosító hadosztály akkori parancsnoka, Rudolf Pilfousek7 vezérkari ezredes június 10-én statáriumot8 rendelt el, de így sem csökkent a dezertálások száma. A Biztosító hadosztályt 1943 nyarán Minszk térségébe vezényelték, majd átszervezték 2. gyaloghadosztállyá, az év őszén pedig Műszaki dandárrá. Később a dandárt kivonták a Szovjetunió területéről, majd Olaszországba vezényelték.9 A legnagyobb sokkot egyébként az okozta a Biztosító hadosztály parancsnokságának, hogy 1943. február elejétől május 15-ig 59 fő dezertált, köztük 4 tiszt: Ján Nálepka10 3 Pavel Micianik: Slovenská armáda v tázeníproti Sovietskemu zvázu (1941-1944). IV. 1. pesia divízia. Slovensky vojak. Banská Bystrica, 2012, 227-228. 4 Ján Kalló szlovák őrnagy. 1940 októberétől 1941 augusztusáig a szlovák 11. tüzérezredparancsnoka volt. https://www.valka.cz/Delostrelecky-pluk-ll-1940-1941-t49271 (utolsó letöltés ideje: 2022. július 18.). 5 Tomás Klubért: Slovenská armáda v druhej svetovej vojne slovom a obrazom. Bratislava, 2016, 121. 6 Uo. 7 Rudolf Pilfousek (1899-1980): szlovák vezérkari ezredes. Német nemzetiségűként kiválóan beszélte a német nyelvet. A Gyorscsoport, majd a Gyorsdandár parancsnoka volt. 1941 augusztusában visszatért Szlovákiába. 1942 augusztusától 1943 augusztusáig a Biztosító hadosztály parancsnokaként működött. 1944 augusztusában belépett a Waffen-SS-be, majd november végén a szlovákiai német nemzetiségűeket felsorakoztató SS-Heimatschutz parancsnokává nevezték ki. A frontvonal közeledtével elhagyta Szlovákiát. Életének további szakasza ismeretlen. Frantisek Cséfalvay a kol.: Vojenské osobnosti dejín Slovenská 1939-1945. Bratislava, 2013, 197-198. 8 A dezertőrökre automatikusan halálbüntetést szabtak ki. Vojensky historicky archív [Hadtörténelmi Levéltár] (VHA), Zaisfovacia divízia a jej podriadené jednotky [Biztosító hadosztály és alárendelt egységei] (ZD), 1/26, Velitel’stvo ZD, Rozkaz c. 72, 9. jún 1943. 9 Micianik: Slovenská armáda IV. ... 228-230. 10 Ján Nálepka (1912-1943): szlovák százados. 1941-től a szlovák Biztosító hadosztály főhadnagya volt. A seregtest törzsében teljesített szolgálatot, később pedig a 101. gyalogezred parancsnokának 90
