Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek
Hétköznapi háború mekeket, a tantestületet zavaró, lelki szenvedést okozó körülmény miatt jó eredményről szó sem lehetett. Azt azonban jó lélekkel mondhatom, hogy a testületi, kollegiális élet a súlyos idők megpróbáltatásai közepette sem kapott csorbát, nem zavarta meg semmiféle vonatkozásban a belső életet.” 55 A Magyar Siketnéma Oktatás 1918. évi 4-9. összevont számában Háború és mi címmel egyfajta körképet tett közzé a siketintézetekről. A budapesti siketintézet - a magyar kormány, a diplomácia és a Vöröskereszt intervenciójának segítségével - akciót indított az internált tanárok érdekében, ugyanis orosz hadifogságból még egy tanár sem tért vissza. A budapesti intézetben a „siketnéma és hibásbeszédű katonák iskolája” harmadik tanfolyamát fejezte be 1918 augusztusa folyamán. A tanfolyamot végzettek, gyógypedagógiai és orvosi vizsgálat után „kellő beosztást nyertek”.56 Pozsonyban az intézet még mindig katonai kórház volt. Az ideiglenes helyiségekben négyen tanítottak hét osztályt. Kolozsváron a VII. hadikölcsönre 10.000 koronát jegyzett az intézet, ahol a „siketnéma s egyéb beszédhibás katonák tanfolyama” folyamatosan működött. Három csoportban tanították őket. Temesváron öt tanár 76 gyermeket tanított. Ungváron az intézetben 62 növendéket hárman oktattak, és azt is az ideiglenes helyiségekben, míg 1918. március 28- án a katonaság vissza nem adta a siketintézet épületét.57 1918 augusztusában az Országos Hadigondozó Hivatal húsz helyre pályázatot hirdetett, amelyek az Izraelita Siketnémák Országos Intézetében voltak betöltendők. Pályázhattak 7-10 éves „siketnéma fiú- és leány-hadiárvák felekezeti különbség nélkül’. A felvett hadiárvák az intézetben teljes ellátásban, ruházásban, és oktatásban részesültek, amit azonban egyelőre csak egy évre biztosítottak.58 A háborús időszak végén, 1918-ban jelent meg, kényszerű többéves szünet után a Siketnémák Zsebnaptára Györgyfy Ákos és Szentgyörgyi Gusztáv váci siketintézeti tanárok szerkesztésében. A zsebnaptár egy fejezete Társadalmunk, intézeteink és a világháború címmel többek között az alábbiakat emelte ki: „Intézeteink közül több szolgált és szolgál most is hadi érdekeket. [...] Több intézetben pedig tanfolyamok nyíltak meg a háborúban megsiketült, megnémult, vagy beszédhibássá vált katonák rettenetes állapotának javítására [...].” Végül a cikkben a hazai siket társadalom nevében hazafias buzgalommal kijelentette: „Büszke önérzettel és nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk: mi megtettük a kötelességünket!”59 55 Uo. 4-5. 56 Háború és mi. Magyar Siketnéma Oktatás, 1918. 4-9. sz. 117. 57 Uo. 117. 58 Magyarország, 1918. 188. sz. 1918. augusztus 14. 59 Siketnémák Zsebnaptára. Szerk.: Györgyfy Ákos, Szentgyörgyi Gusztáv. 1918, 58-59. 70