Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Hétköznapi háború - Szepessyné Judik Dorottya: „Vajha az áldott béke mihamarabb elérkeznék…”. A Nagy Háború és a gyógypedagógiai intézetek

A budapesti siketintézet tanulói, figyelembe véve a beszédkészségüket, az alábbi felhívással járva, buzdítottak hadikölcsön-jegyzésre: „Én is magyar vagyok. Én is szeretnék segíteni a magyar katonákon. Az igazgató úr és az osztályfőnök urak azt mondták nekem, pénzzel lehet legjobban segíteni a hazán és a katonákon. [...] Ha volna pénzem, szeretném mind kölcsönadni a hazának.”47

A pozsonyi siketintézet 89301/1916. sz. alatt a Gyógypedagógiai Országos Szaktanácsnak felküldött jelentése szerint a lánynövendékek a kézimunka órákon hadfelszerelési cikkeket készítenek és a szükséges anyagot az „Orsolya zárda útján szerzik be”. Illetve azzal a kéréssel fordultak a tanácshoz, hogy az engedélyezze, hogy- a hadfelszerelések mihamarabbi elkészülése végett - a kézimunka órák egymás után következzenek.48 49 A kecskeméti intézet növendékei is az első és második háborús tanévben „ér- és térdmelegítőket, valamint hósapkákat kötöttek a város közönsége által e célra adományozott pamutból”.49 Körmöcbányán, illetve Vácon 1916 májusában a tanulók adományt gyűjtöttek maguk között az elpusztult „Kárpáti falvak javára”.50

Ha nem is a harctéren, de a gazdaságban is kiemelt szerep juthatna az érzékszervi fogyatékosoknak, különösen a siketeknek - jelent meg a Pesti Hírlap hasábjain. A cikk írója, Szobolovszky István siketintézeti tanár szerint szakavatott irányítás mellett a siketekkel pótolni lehet a hadba vonult épérzékű férfiak munkaerejét, és tapasztalatot is szerezhetnek a háború utáni időszakra a mezőgazdaságban, a kertészetben és a szőlészetben.51

A siketek hátországi szerepének további erősítésére felvetődött a pályaválasztás témája is. A háborús időkben milyen pályát válasszanak maguknak a siket tanulók? Ezt a kérdést járja körbe a Siketnémák Közlönye egy cikke A háborúnak tanulsága- Iparossá legyen a siketnéma vagy művésszé? címmel. Az írásban az iparosság mellett teszik le a voksot: „hogy a siketnéma iparossá legyen, az nemzetgazdászati szempontból igen kívánatos”. Ennek ösztönzésére a M. Kir. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium gazdasági iskolák létrehozását rendelte el a siketnémák intézeteiben. Debrecenben, 1916. szeptember 1-én nyitotta meg a kapuit azzal a céllal, hogy „okszerűen gazdálkodni tudó kisgazdákat” képezzen ki. Azonban nemcsak az oktatási nehézségek, hanem a kötelező elszállásolás miatt is problémás volt a tanítás. A gyerekeket családoknál helyezték el, ahol a szállásadókhoz hasonlóan gyakran éheztek, ezért lopásra és koldulásra kényszerültek. Végül 1916 őszén, Debrecenben

47 HU-MNL-OL-K 506 7-51629/1916. (2. cs.).

48 HU-MNL-OL-K 506 4-83901/1915. (1. cs.).

49 Egri Főegyházmegyei Levéltár. Archivum Novum. III. Acta meritorum. Surdomutorum et caecorum instituta 1804-1923.1397/1915.

50 Siketnémák Képes Lapja, 1916. 10. sz. 3.

51 Szobolovszky István: A siketnémák és a gazdasági munka. Pesti Hírlap, 1915. 83. sz. 10.