Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban A Suum Cuique Alap 1922-ben példásan megtervezett adománygyűjtő brosúrát is kiadott a telep továbbépítéséhez szükséges anyagi források előteremtéséhez. A kisméretű füzet tíz fekete-fehér képes levelezőlapot tartalmaz a fóti szociális létesítményekről, beleértve a Tanácsadó Irodát, a csecsemőotthont, valamint Fót- Újfalu tervét és eddigi építését. Mivel a foglalkoztatási gondok enyhítésére a háború után is szükség volt, ezért Fót-Újfaluba is varrodát s többféle háziipari tevékenységet terveztek. 60 A kivehető képeslapok előtt rövid ismertető olvasható magyar, francia és angol nyelven.61 Ebből a leendő támogató megismerhette Fót legfontosabb demográfiai adatait, háborús veszteségeit. A brosúra címszavakban sorolja fel a fóti szociális intézmények szerteágazó tevékenységét, az anya- és csecsemővédelemtől az egészségügyön és a szegényügyön át a Tanácsadó Iroda hatáskörébe tartozó ügyekig, s emellett több statisztikai adatot is közölt. A telep és az azt működtető Suum Cuique Alap szabályzatát 1925-ben a népjóléti és munkaügyi miniszter is jóváhagyta, ami a helyi kezdeményezés egyfajta állami elismerését jelentette. Az eredményekről és a további tervekről 1929-ben jól szerkesztett, mutatós kiadvány számolt be.62 Ebből megtudhatjuk, hogy addigra 58 ház épült fel, s egy jól tervezett, korszerűen megalkotott telepes falu, egyfajta mintaközség jövőbeli képe tárul elénk, mely az elképzelés szerint szoros kapcsolatban állna a régi településsel, ugyanakkor külön iskolával, népházzal, azaz kultúrházzal rendelkezne. A grófnő a Vasárnapi Újság riportjában így vallott a tervekről: „Legyen ebben a mintaközségben nemcsak palotaszerű községháza, de templom, egészséges lakóházak, kórház, orvos, vízvezeték, villany, iskola, és színház. Találkozzék itt minden emberbaráti intézmény a társadalmi bajok kikutatására, megelőzésére és orvoslására.”63 64 Igazán nagyot álmodott, mert miközben a politizáló közvélemény Nagymagyar országot siratta, s az igazságtalan államhatárokkal magyarázta az ország legtöbb baját, az ő víziója az volt, hogy hasonlóan megtervezett, a nép javát szolgáló mintaközségek épülnek majd a környéken, aztán az egész országban, végül a határainkon túl is: „Csináljuk meg Foton az első mintaközséget, majd akadnak követők: lassan beövezzük a fővárost mintaközségekkel; aztán tovább gyűrűzünk kifelé, lépésről-lépésre haladva, egészen a trianoni határig; aztán átlépjük Csonka Magyarország határát kultúrával, fegyver nélkül... 60 Fót-Újfalu Foglalkoztató Műhely elnevezés alatt 1923-ban kezdte el tevékenységét a szövő-, a kosárfonó-, az asztalos- és az iparművészeti műhely hadirokkantak, hadiözvegyek és anyák alkalmazásával. Forró: i. m. 62. 61 Mivel Fót mint főváros környéki település a vasút megépülése után könnyen elérhetővé vált, s olcsóbb megélhetést nyújtott, a századelőtől folyamatos volt Budapestről a kitelepülés a községbe, főként gyári munkások, tisztviselők, nyugdíjasok érkeztek. Forró: i. m. 59. 62 Gróf Károlyi Lászlóné (szül. Apponyi Franciska): i. m. 63 Surányi Miklós: Vasárnapi krónika. Nemzeti Újság, 1928. július 22. 64 Uo. 55
