Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Völgyesi Zoltán: Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban. Állami intézkedések, magánakciók és a fóti „mintaintézmények”
Szociálpolitika és hadigondozás az első világháborúban szerint nem fordult elő olyan, hogy valaki adós maradt volna.44 A támogatás egy további módja volt, hogy a rászorultak ingyenes orvosi ellátásban részesültek, s ingyen jutottak gyógyszerhez. A Tanácsadó Iroda feladatköre idővel bővült és differenciálódott a grófné és Winkler Anna főtitkárnő irányítása alatt. Általános tanácsadást, útbaigazítást adott a hozzá fordulóknak a legkülönbözőbb ügyekben, az államsegélytől és a rokkantsegélytől az özvegyi nyugdíjon és a baleseti ügyeken át a házassági ügyekig, beadványok megírásáig és okmányok beszerzéséig. Foglalkozott állás- és munkaközvetítéssel, népoktató előadásokat és tanfolyamokat szervezett, továbbá nyilvános könyvtárat is működtetett, ahonnan kölcsönözni lehetett. A Tanácsadó Iroda adminisztrálta az összes fóti népjóléti intézmény tevékenységét, kimutatást készített a bevonult katonák és a hadifoglyok hollétéről és ügyeiről, vezette a csecsemőotthon törzskönyvét, az orvosi naplót, a szegények élelmezését és segélyezését, a jogi és egyéb tanácsadást. Kartotékrendszert hoztak létre, törzslapot állítottak ki az Irodával kapcsolatba kerülő összes érintett részére. Üzleti pontossággal adminisztráltak mindent, amint azt a 23 féle könyvvezetés mutatja.45 A Tanácsadó Iroda ügyvédje a fóti Károlyi-uradalom jogtanácsosa volt, aki ingyenes jogi tanácsadást nyújtott a hozzáfordulóknak, sőt perekben díjtalan ügyvédi védelmet is biztosított.46 Apponyi Franciska kezdeményezésére az Iroda személyre és esetre szabott német-magyar nyelvű „beszélő cédulával” látta el a frontra került férjük után kutakodó fóti asszonyokat, akik Bécsbe utaztak. Ilyen ügyesen összeállított cédulával szerzett tudomást több fóti asszony ura hollétéről, illetve hozatta haza a sebesültet távolabbi kórházakból, anélkül hogy németül egy szót is szólt volna.47 A grófnő sokat fáradozott azért, hogy a távoli kórházakban hosszabb ideje ápolt beteg és sebesült katonákat a családjukhoz közeli, újpesti Károlyi Kórházba szállítsák. Ez kezdetben nehézkesen működött, ugyanis a Károlyi-kórház nem kapott közvetlen betegátvételre engedélyt, mivel ez az engedély 300 betegágyhoz volt kötve, ám a 260 ágyas újpesti kórház kapacitása ezt nem érte el. Ezért a beteg vagy sebesült katonát más közeli kórházba kellett előbb „átkérni”, majd onnan tovább utaltatni. Ez így ment számtalan kérvény és kilincselés ellenére egészen addig, mígnem Apponyi Franciska - miután végigjárta az összes magyar hatóságot - 1916 decemberében felkereste Bécsben a hadügyminisztert, akitől megkapta az óhajtott engedélyt. Nemcsak Fót, hanem a váci és a gödöllői járás településeinek bevonultjai után is folytattak nyomozást, sőt még távolabbról is kaptak megkeresést. A fóti intézményeket bemutató brosúra adatai 44 Szterényi: Munkásügyi... 617. 45 Báthori: A/óíi»'... 7-9. 46 Szterényi: Munkásügyi... 618. 47 Báthori: Afóthi... 13. 51
