Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Irodalom
Irodalom hadosztály kötelékében, annak a hadiútját járva vívta meg. 1918 februárjától m. kir. 41. honvéd tábori tüzérezreddé nevezték át. Az ezred jelentős veszprémi kötődését elismeri a szerző, de azt nem tekinti háziezrednek. Az Összegzés címet viselő fejezet, inkább az érdeklődő olvasók számára történő szakirodalmi ajánlás. Az Arcanum Digitális Tudománytár gazdag gyűjteménye mellett mindenképp érdemes azonban kiemelni még a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténeti Könyvtárának remek Magyar ezredek az I. világháborúban címet viselő elektronikus oldalát is.5 Az első világháborús, Veszprémhez kapcsolódó alakulatok között a kötet újabb kiadása és a téma feldolgozásának bővítése esetén mindenképp részletesebb említést kívánna még a cs. és kir. győri 19. gyalogezred, amelynek a soraiban legalább annyi veszprémi szolgált és vesztette az életét a háború során, mint a háziezrednek számító 31-es honvédek között. A kötet következő, legnagyobb részét kitevő blokkja Karika Tímea első világháborús hősi halottak és hadirokkantak életrajzait bemutató írása (39-133. o.), amelyben összesen 316 (292 veszprémi, 13 gyulafirátóti és 11 kádártai) életrajzot olvashatunk. Ezek alapvetően a három település MNL VeML őrizetében lévő iratanyaga úgynevezett hadigondozási alapiratainak a felhasználásával íródtak. Ezek az iratok az első világháborúban életüket vesztett vagy eltűnt (nem hivatásos) katonák és hadimunkások családtagjainak, illetve a háborús szolgálatuk teljesítése során tartós egészségkárosodást szenvedett személyeknek a hadigondozási ügyeivel kapcsolatban keletkeztek. Az irattípus sajátossága, hogy az érintett költözése esetén a hadigondozási iratait továbbküldték az új lakóhely szerint illetékes település hivatalába (jegyzőség, polgármesteri hivatal, később tanács). Az 1918 után elköltözöttek iratai ezért már nem, ellenben a beköltözöttek iratai megtalálhatók ezekben a dokumentumokban. A leszármazottakra való tekintettel a szerkesztő tudatosan törekedett arra, hogy minden első világháborús hadigondozott anyagát feldolgozzák és közöljék a kötetben, lehetőséget adva ezzel arra, hogy a város jelenlegi polgárai megismerhessék felmenőik első világháborús áldozatvállalását. Karika Tímea a hadigondozási iratokban fellelhető adatokat egyéb források segítségével is igyekezett kiegészíteni - erre különös figyelmet fordított a helytörténeti szempontból fontosabb személyek esetében. Minden katona esetén megadta a forrásokból megismerhető legfontosabb adatokat: a születési és a halálozási helyet és időt; az alakulatot, ahol szolgált; a pontos lakhelyét; a foglalkozását; hadiútjának a legfontosabb állomásait; a háborús sérülését; polgári életpályájának az adatait; házastársának és gyermekeinek a nevét. A helytörténetileg ismertebb személyek esetén a korszak és a személy megismerése szempontjából releváns idézetek is színesítik az életrajzokat. 5 Az első világháborúban szolgáló magyar alakulatok információs portáljáról lásd megalkotója, a könyvtár munkatársa, Mohácsi Zoltán írását: Katonaősök nyomában. Első világháborús dokumentumok térképes adatbázisa, NHB, https://nagyhaboru.blog.hu/2017/09/08/katonaosok_nyomaban (utolsó letöltés ideje: 2022. szeptember 18.). 290
