Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Paksy Zoltán: Az egyházpolitikai törvények megszületése Magyarországon a 19. század végén
Műhely verenitását és gyarapodását tartotta a legfontosabbnak, s ennek érdekében harcolt a szabadság és modernitás (más szóval a „haza és haladás”) eszményeiért, és a konzervatív nacionalizmus, amely a nemzet létét a hagyományos értékek fennmaradásához kötötte. Amint láttuk, ebben az összecsapásban az előbbi nyert, de ez volt az utolsó győzelme. A vele szemben álló politikai katolicizmus ideológiája ugyanis egyre népszerűbb lett a társadalom egyes rétegeiben. A modernitással és a liberalizmussal egyre határozottabban szembe helyezkedő keresztény-nemzeti irányzat, szemben az eddigi felfogással, nem az egyházpolitikai törvények elfogadása körül kialakult politikai csatározások nyomán, az 1890-es években keletkezett,128 hanem már jóval korábban, gyakorlatilag a kiegyezéstől jelen volt a magyar közéletben, illetve a hangadó katolikus értelmiségi körökben. Az 1890-es években azonban intézményesült, létrejött a Néppárt és sok más szervezet, melyek mind a katolikus társadalom politikai és közéleti érdekérvényesítését kísérelték meg erősíteni. Ugyanezt tette egyre több ismert katolikus közéleti személy, így például az egyre népszerűbbé váló Prohászka Ottokár. Ezek révén folyamatosan tudta erősíteni a konzervatív nacionalizmus álláspontját, s ideológiai előfutárát jelentette az 1920-as évek keresztény-nemzeti kurzusának. 128 Ez a téma legismertebb kutatójának, Gergely Jenő könyvének már a címéből is látható. (Gergely: A politikai katolicizmus... 1890-1950.) 272
