Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Műhely - Réfi Attila: „Vélek megesmérkedvén, kéntelenek valánk lengyelül is galagyolni”. Nyelvi sokszínűség a Habsburg-tisztikarban a 18–19. század fordulóján
Műhely A közlegényi sorból felemelkedő, utóbb a legvitézebb huszárként elhíresült Simonyi József óbester35 (1771-1832) Nagykállón egy mészáros fiaként született. A pályafutása révén, előbbiekhez hasonlatosan, köznemesből szintén báróvá lett „huszárfélisten” kezdetben a máriapócsi bazilita szerzeteseknél tanult, majd 1782 és 1785 között a debreceni piarista gimnáziumba járt. Némely korai életrajza említi ugyan, hogy ezt követően Nagykárolyban, majd a pesti piarista gimnáziumban is tanult, de utóbbi tanulmányai hiteles forrásokkal nem bizonyíthatók.36 Simonyi majdani dandárparancsnoka, a Nagykunság egyik legjelentősebb nemesi családjából származó, Kisújszálláson született Illéssy Sándor (1768-1832), későbbi altábornagy szintén Debrecenben folytatta tanulmányait, a katolikus Simonyival ellentétben azonban jó reformátusként természetesen a nagyhírű Debreceni Református Kollégiumban.37 Végül egy huszár altiszt papírra vetett néhány sorából is szemléletes képet kapunk a magyarországi származású tisztek, műveltebb altisztek iskolázottságának átlagos szintjéről. A francia háborúk idején a 8. számú huszárezred strázsamestereként szolgáló, a Vas vármegyei Kissomlyón nemesi családban született Hegedűs István (1776-1834) ugyanis terjedelmes verses önéletírásában38 a következőket írja ifjúkori tanulmányairól, tökéletes példáját nyújtva a tipikus (dunántúli) nemesi műveltségnek: „ Tsak kevés ideig laktam oda haza, [... ] Látván a Szülőim, hogy a tanulásban igyekezem nagyon, minden javaslásban, [...] Az ezer és hétszáz nyolczvani kilentzben írtak Júniusban húszon kilentzében, Mikor Sopron várost megláttam fényében, a szép deákságot követem rendiben. Itt Deák39 és német nyelvet tanulgattam Gyermeki eszemmel tsak jól iparkodtam.”40 35 Ezredes. 36 Nagy Géza: Vitézvári báró Simonyi József. Hadtörténelmi Közlemények, 1911. 390.; Merényi- Metzger Gábor: Simonyi óbester és a vitézvári báró Simonyi család története. Doktori (PhD) értekezés (Kézirat). Debreceni Egyetem, 2010, 32-33. 37 Életére lásd Illéssy Sándor: Igen rövid, leg kisebb ditsekedés, vagy nagyobbitás nélkül való le írása Életének az alól írtnak. Debrecen, 1826. (Kézirat - Az Illéssy-család tulajdonában) 1. Az önéletírás rendelkezésemre bocsátásáért ezúton is szeretném kifejezni köszönetemet Illéssy Ádámnak. 38 Hegedűs strázsamester életrajzi adataira vonatkozóan lásd Hegedűs István: Múlató könyvetske (II.). Életünk, 1982. 4. sz. 361. 39 Latin. 40 Hegedűs István Múlató könyvetske. (Verses önéletrajz a napóleoni háborúk korából). Életünk, 1982. 3. sz. 206. 212
