Levéltári Közlemények, 93. (2022)

Műhely - Réfi Attila: „Vélek megesmérkedvén, kéntelenek valánk lengyelül is galagyolni”. Nyelvi sokszínűség a Habsburg-tisztikarban a 18–19. század fordulóján

Vélek megesmérkedvén, kéntelenek valánk lengyelül isgalagyolni

és a saját érdekük ugyanis egyértelműen arra ösztönözték őket, hogy kisebbnagyobb mértékben elsajátítsák a legénységet jellemző nyelvet vagy nyelveket. A megfelelő nyelvismeret hiányában feladatukat ugyanis nem láthatták el megfelelően. A tisztikar többségének esetében ráadásul nyilvánvalóan megvolt a belső késztetés és a természetes igény arra, hogy a legszükségesebb, legalapvetőbb szolgálati érintkezésen túl is kommunikálni tudjanak alárendeltjeikkel.

Iskolázottság és hozott nyelvtudás

Külön, e célból szervezett nyelvi képzés a tisztek számára ekkoriban természetesen nem létezett. Említést érdemel viszont, hogy a néhány, ekkor működő tisztképző intézményben rendszerint jelentős hangsúlyt fektettek a tisztjelöltek nyelvi oktatására is. így széles körű nyelvi képzés folyt a legfontosabb ilyen intézményben, az 1752-től működő, 1769-től Mária Terézia nevét viselő bécsújhelyi Katonai Akadémián (Theresianische Militär-Akademie) is. Itt ugyanis a kezdeti időszakban a német mellett, még ha eltérő súllyal és óraszámmal is, de francia, latin, olasz és cseh nyelvet is oktattak.16 1806 novemberétől viszont az ekkor hatályba lépett új tanterv nyomán a nyelvoktatás a német, latin, francia, lengyel és magyar nyelvekre terjedt ki, a cseh ugyanakkor kikerült a tanítandó nyelvek sorából.17 Végül 1837 végén felhagytak a latin nyelvi képzéssel is.18

Az 1718-ban felállított, 1755-ben pedig a hadmérnökképzés céljából kibővített és Gumpendorfba19 helyezett, úgynevezett Mérnökiskolában, amelyet 1778-tól Mérnökakadémiának (Ingenieur-[Genie-]Akademie) neveztek, a német mellett latin és francia nyelvi oktatás folyt, majd 1785-től bevezették a cseh nyelvi képzést is. Az 1835. évi szervezeti szabályzat ugyanakkor már csak a német és a francia nyelv tanítását említi.20

A nyelvi képzés kapcsán említést érdemel a 18. század közepe táján működő, kevéssé ismert katonai képzőintézmények egyike, az úgynevezett Nemesi Katonai Akadémia (Adelige Militär-Akademie) is. A Bécs Laimgrube nevű elővárosában21 fennállt intézményben folyt ugyanis a legszélesebb körű nyelvi oktatás, miután a növendékeknek a német mellett egyenesen öt idegen nyelvet kellett tanulniuk,

16 Johann Svoboda: Die Theresianische Militär-Akademie zu Wiener-Neustadt und ihre Zöglinge von der Gründung der Anstalt bis auf unsere Tage. I. Band. Wien, 1894, XLVI, LV.

17 Svoboda: i. m. LXXIII.

18 Uo. LXXVIII.

19 Alsó-Ausztria, Habsburg Monarchia; ma Bécs része.

20 Friedrich Gatti: Geschichte der K. und K. Technischen Militär-Akademie. Erster Theil: Geschichte der k. k. Ingenieur- und k. k. Genie-Akademie, 1717-1869. Wien, 1901, 30., 141., 287., 524-525.; Réti: Mária Terézia... 618.

21 Utóbb, 1850-től Bécs része.

209