Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Gidó Csaba: A helyi közigazgatás és a hadsereg kapcsolata Udvarhely vármegye területén 1916–1917-ben
A helyi közigazgatás és a hadsereg kapcsolata Udvarhely vármegye területén 1916-1917-ben Andor községi jegyző jelezte az alispánnak, hogy a hadsereg képviselője nem veszi figyelembe, hogy a községben nincs fölösleg: kijelentette a kiküldött hadnagy, hogy ő a parancsa értelmében erőszakkal is hozzáfog a burgonya elvételéhez, nem törődik más hatóság rendeletével, csupán a neki kiadott paranccsal’ P Hasonló problémával szembesültek a korondiak, ahol a magyar királyi 37. honvéd hadosztály kiképző csoportjának parancsnoksága szarvasmarhát akart rekvirálni és 3-4 koronát fizetett volna kilogrammonként élő súlyban. A helyi jegyző az alispánhoz fordult, rámutatva, hogy a lakosságnak kevés igás és tenyész állatállománya van. Mint írta, a lakosság a román betörés ideje alatt már ki lett rabolva, így a katonai rekvirálással már másodízben lenne kifosztva, másrészt a helyi viszonyok szerint a szarvasmarha ára élő súlyban 7-8 korona. A jegyző emiatt megtagadta a katonasággal való együttműködést és kérte az alispán segítségét, hogy megóvják a lakosság érdekeit. Az alispán kijelentette, hogy rekvirálni tilos, és csak a szabad vásárlást engedélyezi a katonaságnak.33 34 A hadsereg által végrehajtott rekvirálásokat azonban nem lehetett teljesen megakadályozni. Az 1917-1918. évi alispáni levéltári iratanyagokban folyamatosak a községi elöljárók részéről a panaszok, amelyekben a katonaság visszaéléseiről, az erőszakos termény- és állatrekvirálásokról adnak hírt. A katonaság jelenléte terhet jelentett a vármegye településeinek, állandóak voltak a súrlódások. A katonai hatóságok sok esetben nem voltak tekintettel a székelyföldi lakosság nehéz helyzetére, és nem egy esetben mintha ellenséges területen lettek volna, úgy viszonyultak a sokat szenvedett lakossághoz. 33 RNL HMH UvmLA, 13617/1917. 34 RNL HMH UvmLA, 13686/1917. 17
