Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Hétköznapi háború Titóhoz hű partizánok aktivitása miatt számos partizáncsoport jutott át a német vonalakon, míg másokat az 1945 eleji német támadás sodort a környékre. Feladatuk a szovjet hadsereg támogatása mellett a környékbeli lakosság olykor erőszakos meggyőzése volt, hiszen a határok ekkor újabb kérdéseket vetettek fel. Több esetben éltek panasszal a beköltöző partizánokkal szemben, ráadásul szinte csak a szovjet parancsnoksággal tudtak értekezni ez ügyben. Az itt harcoló és elesett - főként szerb (vagy jugoszláv) - partizánok emlékét a szocialista magyar állam is igyekezett felhasználni, hogy a szocialista emlékezetet és összetartozást erősítse. Ez a kép gyorsan megváltozott az 1948-as szóvjet-jugoszláv vita idején, amely után a jugoszláv partizánok emlékezetét igyekeztek elhallgatni. Ez a csend viszonylag sokáig fenn is maradt és csak az 1960-70-es évektől kezdve lehetett ismét hallani ezt az emlékezetet. A „szövetséges” emlékezeti körbe illeszkedik az amerikai pilóták körül kialakuló emlékezet. Baranya vármegye - helyzetéből következően - az olasz bázisokról induló amerikai repülőgépek misszióinak útjába esett. Ez vonatkozott a magyarországi célpontok támadására, valamint a szomszédos területek (például Ausztria) esetében is érvényesült. A megnövekedett légitámadások magával hozták a vármegye bevonását is a harcokba. Pécsen összesen 15 amerikai bombázógép zuhant le vagy hajtott végre kényszerleszállást, ebből 13 a háború utolsó hónapjaiban. Előfordult az is, hogy a lezuhant katonákat a helyi szovjet katonaság ellenségnek nézte és komoly, halállal végződő atrocitásokra került sor a felek között.36 Az eltűnt és/vagy elesett amerikai katonákat az Amerikai Eladsereg külön is kerestette, a Vöröskereszt és az Üdvhadsereg bevonásával. E két szervezet több levelet is írt a helyi igazgatási szerveknek honfitársaik megtalálásának ügyében, és hogy őket végső nyugalomba helyezhessék. Az amerikai hadseregnél például szokás volt, hogy a sok kis helyi emlékezeti hely helyett egy központi emlékművet hoznak létre, így áldozva a halottak emléke előtt. Ezt először az első világháború utáni nyugati hadszíntéren tették meg, majd a szokást később is folytatták.37 A hősi halottak emlékezetének politikai megszervezése Baranya vármegyében Mint láthattuk, a magyar állam - szovjet ráhatásra - igyekezett emlékezetpolitikai szándékkal is fellépni a háborúban elesettek ügyében. A legfontosabb szempont a környékben élők egészségügyi védelme után a politikai haszonszerzés lett, ezért komoly előkészületeket tettek. 36 Gáspár Attila: Egy amerikai bombázó tragikus kényszerleszállása a pécsi repülőtéren. Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Megyei Levéltára, Hónap dokumentuma, 2022. április 11. https:// mnl.gov.hu/mnl/baml/hirek/egy_amerikai_bombazo_tragikus_kenyszerleszallasa_a_pecsi_ repülőterén (utolsó letöltés ideje: 2022. november 18.). 37 Daniel J. Sherman: Bodies and Names: The Emergence of Commemoration in Interwar Erance. The American Historical Review, 1998. 2. sz. 443-466., különösen 451. 130
