Levéltári Közlemények, 93. (2022)
Hétköznapi háború - Kiss Márton: A második világháború hősi halottainak sírhelyei Baranya vármegyében (1945–1949)
Hétköznapi háború kon álló vallási ünnepeket. Ide tartozott például a Bányásznap (minden év szeptemberének első vasárnapján), a Néphadsereg Napja (szeptember 29.), a Vasutasnap (minden év augusztusában második vasárnapja - ezt áthelyezik később július hónap 2. vasárnapjára) és a Magyar Sajtó Napja (február 1. - a Szabad Nép, a Kommunista Párt központi lapjának megjelenésének emlékére).24 Gerő Ernő államminiszter 1949. évi döntése alapján az alábbi módon alakultak át az ünnepnapok és munkaszüneti napok az országban: munkaszüneti napok: január 1., március 15., április 4., május 1., Úrnapja, augusztus 20., november 1., húsvéthétfő, pünkösdhétfő, karácsony mindkét napja.25 Ha a törvényeket nézzük, akkor a korszakban kettő rendelkezést találhatunk a katonai temetők fenntartásával kapcsolatban is. Az 1947. évi XIX. törvény (a szovjet-orosz katonai emlékművek és hősi temetők kegyeleti gondozása tárgyában) szerint a településeken található szovjet katonai emlékműveket és sírokat azoknak saját költségvetésük terhére kell fenntartaniuk. Ezt később külön törvényben (1949. évi I. törvény [a szovjet katonai emlékművek és hősi temetők céljára szolgáló ingatlanoknak községi (városi) tulajdonba vételéről]) is rögzítették. Kisebbnagyobb változtatásokkal ez a törvénykezés egészen 1999-ig megmaradt, amikor is hatályon kívül helyezték.26 Baranya vármegye a második világháborúban A világháború alakulása - különösen a szovjet hadsereg 1943-as ellentámadása után - megrendítette a biztos német győzelembe vetett hitet. A szovjet hadsereg nyugatra vonulásával egyre inkább megnőtt a valószínűsége, hogy Magyarország is hadszíntérré fog válni. Katonai akció meglehetősen sokáig elkerülte az országot - és ezzel együtt Baranya vármegyét is -, mígnem 1944 júniusában angolszász és szovjet repülőgépek jelentek meg a légtérben és megkezdték a terület bombázását. A Dél-Dunántúlt a német F Hadseregcsoport védte három német hadosztállyal és egy közel századnyi magyar katonával. A térség fontos volt az ország fővárosa (Budapest) és a zalai kőolajmező védelmében. A természeti adottságok - dombok, folyók és tavak - a védekező félnek kedveztek, különösen a Dunán való átkelés lehetett kulcsfontosságú e kérdésben. Mindkét hadsereg komoly erőfeszítést tett a folyón való átkelés kierőszakolására. A szovjetek éppen ezért déli irányból is közelítettek a térség felé Eszék irányából. Az első összecsapásra október 26-án került sor a szovjet és a német csapatok között. A térség szempontjából kulcsfontosságú volt 24 Palkó László András: Sírva vigadtunk. Ünnepek és ünneplési szokások Magyarországon az 1956- os forradalom és szabadságharc leverését követően. Valóság, 2013. 1. sz. 90-111.; 2. sz. 56-73. 25 Palkó: Sírva vigadtunk... 92. 26 1999. évi LXI. törvény egyes törvények és törvényerejű rendeletek hatályon kívül helyezéséről. https://mkogy.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99900061.TV (utolsó letöltés ideje: 2022. november 18.). 126
