Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Kovács Viktória: „Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni”. Szegedi Lukács zágrábi püspök végrendelete 1510-ből
„Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni” téneti, illetve művészettörténeti kutatás egy része mégis sokáig Baratin Lukácsként, a horvát pedig Luca Barátinként hivatkozott a püspökre.39 39 Erre lásd Mikó Árpád: A reneszánsz művészet története Magyarországon. Akadémiai doktori értekezés. Budapest, 2011, 96. 387. jz.; Andrija Lukinovic: Luka Baratin. In: Zagrebacki biskupi i nadpiskupi. Zagreb, 1995, 223-227. Lásd még újabban (a teljesség igénye nélkül) Kasza Péter: Egy karrier hajnala. Adalékok Brodarics István tanulmányainak és családi viszonyainak kérdéséhez. Századok, 142. (2008) 1187-1209.; G. Tóth: i. m. 120-130. 40 „Balthasari filio egregii Balthasar de Bathyan sponso scilicet ipsius puelle Katherine filie domine Sophie sororis mee. ” 41 „Seraphinus de Segedinus, lector et canonicus Csanadiensis (Serafino da Segedino, fratello dei vescovo della Bosnia)”. 1493. április 13-án tanúként volt jelen Thurzó Zsigmond ügyvédvallásánál, még 1497. augusztus 16-án is Padovában volt. Varga Imre: Magyarországi tanulók a padovai egyetemen a XV-XVI. századfordulón. Irodalomtörténeti Közlemények, 79. (1975) 217. Idézi G. Tóth: i. m. 129-130. 42 Juhász Kálmán: A Csanádi székeskáptalan a középkorban, 1030-1552. Makó, 1941, 38., 108. Félretéve a hipotéziseket, vegyük sorra, mi az, amit a korábban ismert források és a nemrégiben „előkerült” végrendelet alapján immár biztosan tudhatunk a püspök családjáról. Lukácsnak volt egy Zsófia nevű nővére, a többször említett Erhard felesége. Az ő lányuk volt Katalin, a püspök unokahúga, akinek a jegyese a végrendelet szerint az ifjabb Batthyány Boldizsár volt.40 Egy 1493. évi forrás szintén „a boszniai püspök testvéreként” azonosította az 1486-ban Bécsben, majd 1493 és 1497 között (Lukács Csanádi püspöksége idején) Padovában egyetemi tanulmányokat folytató Szegedi Szerafin Csanádi olvasókanonokot.41 Szerafin, aki 1501— 1523 között a Csanádi Szent Megváltó-társaskáptalan prépostjaként42 tűnik fel a forrásokban, mint Csanádi kisprépost és frater noster szerepel Lukács (1510. évi) végrendeletében is. Az irat Szerafin és Zsófia mellett Lukács egy harmadik testvérét (frater meus) is említi, Gergely váradi őrkanonokot, továbbá szerepel benne a püspök unokatestvére (?) (frater patruelis), Szegedi János mester gercsei (Goryczensi) főesperes is. A püspök édesanyja sajnos név nélkül jelenik meg a végrendeletben. Az asszony 1510-ben in statu religionis volt, vagyis valószínűleg apácaként élt. A végrendeletben szinte csak említés szintjén felmerülő, egyházi pályára lépett családtagokhoz képest - Gergelyre „bizonyos okból” 75 forintot testált, Szerafint másokkal együtt a Csanádi Keresztelő Szent János egyház építési munkálataira szánt 100 forint kezelésével bízta meg, Jánosra pedig mindössze egy kámzsát hagyott - Lukács a hagyatékából nagyságrendekkel nagyobb részt testált minden bizonnyal kedvelt unokahúgára, Katalinra. Nővérével, Zsófiával és sógorával, Erharddal, Katalin szüleivel addigra kimondottan rossz viszonyban lehetett, ami, amennyire a forrásokból tudható, a püspök már említett budai háza miatti konfliktusban gyökerezhetett. A püspök Budán vásárolt házát Zsófia és Erhard budai esküdt korábban a saját költségükön újíttatták fel. Lukács az épületet 1503-ban oda is adta nekik, azzal a kikötéssel, hogy azt 11
