Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Irodalom - Államosítás a magyar finomkerámiaiparban (Tanulmányok a magyar kerámiaipar második világháború utáni történetéből. Szerk. Kiss András - Szűts István Gergely) Kocsis Piroska
Irodalom A könyvben az államosítás kapcsán több jogszabály jelent meg, ezek címe néha hiányzik, ezért célszerűbb lett volna egy jogszabálygyűjtemény elhelyezése a függelékben. A kötet szerzői egyben annak szerkesztői is, ami nem szerencsés vállalkozás, mivel több olyan figyelmetlenség okozta hiba is fellelhető, amit egy szakavatott, „külső” szemmel vizsgáló szerkesztő kizárt volna. Gondolok itt elsősorban azokra a helyesírási, egységesítési hibákra, amelyek zavarólag hatnak. A nevek írásában következetlenségek sora fedezhető fel, például a „Hollóházi” vagy „Hollóházai” kérdés nincs tisztázva, a Zsolnay család (175.) egy oldalon belüli kétféle írásmódja, hol kötőjellel, hol anélkül. Ugyanez vonatkozik Mattyasovszky-Zsolnay László (70., 177.) nevének használatára is, ami kötőjelesen, de zárójelesen is előfordul. Egy-két fogalmi, értelemzavaró elütésre is akadhatunk a kötetben, például a 178. oldalon, ahol a szerző az „igazgatóság intézkedéseit erénytelennek értékelte” „erélytelen” helyett, vagy „olajat” helyett „olajt” írt. A pontatlan elválasztások (82.), betűkihagyások (18., 43., 46.) is zavaróak lehetnek. Az életrajzi lábjegyzetekben a születési és halálozási dátum mellett egyes helyeken a születés helyét is megadják a szerzők, másutt ez hiányzik (163., 168.). Mindezen apróbb hibák ellenére a kötet kivitelezése igényes, a szerkesztők a tanulmányokat egységes lábjegyzetekkel látták el, és külön figyelmet szenteltek a kötetben használt rövidítések feloldására. A tanulmánykötet összességében és részleteiben áttekintő képet ad a finomkerámiaipar államosításának előzményeiről, az azt körülvevő politikai környezetről és magáról az államosításról. Éppen ezért értékes és hiánypótló kiadványt tarthat kezében az olvasó, olyan könyvet, amely ráirányítja a figyelmet a finomkerámiaipar második világháborút követő időszakának eddig még kevéssé feltárt folyamataira, és útmutatóul szolgál annak további kutatásához, feldolgozásához. A kötetet nemcsak a korszakkal foglalkozó szakemberek forgathatják haszonnal, hanem a történelem ezen időszaka iránt érdeklődő szélesebb olvasóközönség is, hiszen a benne szereplő adatok, információk jelentősen árnyalják az államosításról eddig kialakult képet. A figyelemfelkeltés mellett a recenzens nem titkolt szándéka az volt, hogy rávilágítson a gazdaság- és ipartörténet kutatásában rejlő lehetőségekre. Kocsis Piroska 338
