Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Irodalom - „Mind a budapesti, mind a bukaresti kormány reakciós, ezért nem elfogadható, hogy ez az igazságtalanság egy másikkal helyettesítődjön”. Magyar baloldaliak útkeresése a Román Királyságban (Főcze János: A MADOSZ. Baloldali magyar történet a Román Királyságban, 1934-1944) Kovács Szabolcs
Irodalom Végső István monografikus igénnyel megírt bevezető tanulmányának az emlékirat-válogatással történő megjelenése hiányt pótol történetírásunkban. A kiskunhalasi születésű szociáldemokrata politikus pályája újabb adalékkal szolgál az 1918-1919-es forradalmi események megértéséhez. Az egyelőre csak a Clio Intézet honlapján elérhető munkát érdemes lenne papíralapon is megjelentetni, mert az apróbb hibák, elütések javítása után méltán számíthatna a szélesebb olvasóközönség érdeklődésére. Peragovics Ferenc „MIND A BUDAPESTI, MIND A BUKARESTI KORMÁNY REAKCIÓS, EZÉRT NEM ELFOGADHATÓ, HOGY EZ AZ IGAZSÁGTALANSÁG EGY MÁSIKKAL HELYETTESÍTŐDJÖN” Magyar baloldaliak útkeresése a Román Királyságban Főcze János: A MADOSZ. Baloldali magyar történet a Román Királyságban (1934-1944). Erdélyi Múzeum Egyesület - Kriterion Könyvkiadó, Kolozsvár, 2020, 336 o. A Magyar Dolgozók Országos Szövetsége (MADOSZ) egy viszonylag rövid életű politikai párt volt az 1930-as évek Romániájában, és a Kommunisták Romániai Pártjának (KRP) holdudvarába tartozott. A szervezet fontossága úgy a kor romániai belpolitikai életében, mint a korabeli romániai magyar társadalom történetében látszólag elenyésző, így felmerül a kérdés, hogy mégis miért érdemes a MADOSZ-szal és az annak szervezésében résztvevő generációs csoportosulással foglalkozni. Ezt az alapvető kérdést elegánsan válaszolja meg könyvében Főcze János, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársa. Mint rámutat, a romániai magyar baloldali mozgalmak és az abban résztvevő generációs csoportosulás történetének megírásával a mai napig adós a történettudomány. Ez talán azzal is magyarázható, hogy a MADOSZ megalapításában és tevékenységében résztvevő személyek nevei később, 1945 után összefonódtak a romániai államszocializmus időszakával, azaz a romániai magyarságot érintő sorozatos jogtiprások és a magyar intézményhálózat fokozatos elsorvasztásának korszakával. így a kommunizmus bukásával együtt e személyek nevei is felejtésre lettek ítélve, holott az ő tevékenységük feltérképezése nélkül lehetetlen ennek az időszaknak az alaposabb megismerése. Főcze János könyve a Romsics Ignác témavezetésével az egri Eszterházy Károly Egyetemen 2019-ben megvédett doktori disszertáció átdolgozott kiadása. A kötet 327
