Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Wencz Balázs: A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai 1988 májusa és 1989 szeptembere között
A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt kapcsolatai zése volt. A találkozó előkészítése során az MSZMP pártapparátusa összeállította azt a háttéranyagot, mely „A magyar-NDK gazdasági kapcsolatok helyzete, a továbbfejlesztés lehetőségei” címet kapta. Az öt pontól álló terjedelmes dokumentum az árucsere-forgalmat, az idegenforgalmat, a termelési kapcsolatokat, a műszaki-tudományos együttműködést és a tervkoordinációt tekintette át. Mivel az NDK Magyarország külkereskedelmében a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság után a harmadik helyet foglalta el, fontos importpiacot jelentett nemcsak a nyersanyagok, hanem az alapvető vegyi anyagok és a félkésztermékek tekintetében is. A magyar fél jövőre vonatkozó célja elsősorban az volt, hogy a meglévő gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatokat tovább bővítse, ami által az NDK továbbra is az egyik legfontosabb beszerzési és értékesítési piaca maradhatna. Annak ellenére, hogy az árucsere-forgalom összességében megfelelően alakult, a pártvezetés több megoldatlan problémával szembesült.25 Ezek egyike a keletnémetek mezőgazdasági gép- és járműalkatrész-szállítása volt, hiszen abban „évek óta krónikus lemaradások jelentkeznek, amelyet eddig a különböző szintű magyar kérések sorozata és az NDK részéről tett biztató ígéretek ellenére sem sikerült felszámolni. Az 1986. és 1987. évekről áthúzódó, nem teljesített szállítások és az 1988. évi lemaradások megközelítik a 18 millió rubelt. Ez ügyben legutóbb július hónapban miniszterelnök-helyettesi levelet írtunk a Kormánybizottság NDK-elnökének, amelyben az alkatrész-szállítási probléma végleges megoldását kértük. Késés van ezen kívül 1988-ban az NDK cement-, hűtőkompresszor- és kálisó-szállításokban.”26 Ami a magyar exportot illette: a terméskiesés miatt a friss gyümölcs szállításában ekkor jelentős volt a lemaradás, ugyanakkor a bor és a pezsgő, valamint a gyógyszeripari termékek területén újabb szerződések aláírása volt napirenden.27 25 HU-MNL-OL-M-KS 288-32.-84. (457-459. o.) 26 HU-MNL-OL-M-KS 288-32.-84. (459. o.) 27 HU-MNL-OL-M-KS 288-32.-84. (459-460. o.) 28 HU-MNL-OL-M-KS 288-32.-84. (185. o.) A kétoldali kapcsolatokban kiemelt szerepet játszott az idegenforgalom. 1988- ban az NDK rendelkezésére bocsátott turista-fizetőeszköz összege elérte a 163 milliárd forintot. Július végéig a Magyar Nemzeti Bank kereken 160 milliárd forintot utalt át az NDK Állami Bankjának (Staatsbank der DDR). A fennmaradt 30 millió, illetve a keletnémet márka árfolyamváltozásából származó 115 millió forintot az év végéig tervezték átutalni. Az NDK 1988. január 15-től új pénzügyi szabályozást vezetett be a Magyarországra utazó keletnémetek forintellátásában.28 Eszerint „az NDK-turisták az eddigi 2660 Ft helyett (14 napi tartózkodásra) évente személyenként 2300 Ft-ot válthatnak (12 napi tartózkodásra). A rendelkezés a korábbinál kedvezőtlenebb helyzetet teremt a Magyarországra utazáshoz, elsősorban az egyéni, nem szervezett turistákat érinti, s várhatóan a forgalom mérséklődését okozza. Többször, felső szinten is kértük a partnert, hogy a kölcsönös turizmus fejlesztése érdekében könnyítsen belső adminisztratív korlátozásain. A belső pénzügyi rendel305
