Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Műhely - Garadnai Zoltán: Charles De Gaulle tábornok keleti nyitási politikája 1944 és 1946 között
Műhely francia diplomácia összefoglalót készített a magyar-francia kapcsolatokról, és célként fogalmazta meg a francia gazdasági érdekek védelmét, a kulturális kapcsolatok újraindítását és a politikai kapcsolatépítést, ami azonban a szovjetek ellenállása és ellenszenve miatt komoly nehézségekbe ütközött.96 96 DDF 1945. II. N° 116. Note pour la Direction d’Europe. Les relations franco-hongroises. Paris, 17 août 1945, 299-300.; Uo. N° 276. Note du Département pour le Ministre. Hongrie. Paris, 28 octobre 1945, 676-677. 97 Uo. N° 302. M. Bidault, Ministre des Affaires Étrangères au Général Catroux, Ambassadeur de France à Moscou. Paris, 8 novembre 1945, 731. 98 Robert Faure (1894-1971): karrierdiplomata, külügyminisztériumi tanácsos. 99 Fejérdy Gergely: Auer Pál, az árnyékember. A 20. századi magyar-francia kapcsolatok egy meghatározó szereplője. Kommentár, 2014. 5. sz. 78. 100 Uő: Magyar ország a Quai d’Orsay szemével... 153-163. 101 Henri Gauquié (1894-?): karrierdiplomata, Franciaország követe Budapesten 1946 és 1949 között. 102 Fejérdy-Garadnai: i. m. 139. 103 Lásd DDF 1945. II. N° 104. Note de la Direction d’Europe. Les problèmes territoriaux en Europe orientale. Paris, 13 août 1945, 262-268. 104 Georges Bidault (1899-1983): konzervatív politikus, író, a francia ellenállás tagja. De Gaulle távozása után Franciaország ideiglenes kormányának elnöke és külügyminisztere. A Quai d’Orsay 1945 novemberében úgy döntött, hogy hivatásos diplomatát küld Budapestre. Ehhez azonban meg kellett szerezni a szovjetek engedélyét a moszkvai francia nagykövet segítségével.97 Robert Faure 98 1 945. december elején már titokban, a bécsi katonai misszión keresztül illegálisan megfordult Magyarországon. A francia diplomata találkozott Auer Pál ügyvéddel, aki a magyar-francia kapcsolatok elismert tekintélye volt, és aki tájékoztatta arról, hogy Magyarországon a kommunisták egyeduralomra törekednek.99 A titokban megszervezett látogatást a szovjetek megtudták, és éreztetvén, hogy „ki az úr a háznál”, csak 1946. január közepén adták meg Faurenak a hivatalos engedélyt a Budapestre való utazásra, ahol azonban ideiglenes ügyvivőként csak rövid időt töltött.100 Az 1946-ban Budapestre érkezett új követ, Henry Gauquié101 tapasztalt diplomatának számított. Elkötelezetten baloldali személy volt, aki nyíltan hangoztatta a kommunisták iránti szimpátiáját, majd az új magyar rendszerből fokozatosan kiábrándult és kritikussá vált vele szemben.102 Magyar részről azonban 1947-ig, mivel igazságos békerendezésben reménykedtek, nagy várakozással és reménykedve viszonyultak a franciákhoz, akik szintén szimpátiával tekintettek a magyarokra. A valós helyzetet azonban a szovjetek érdekei határozták meg. A kelet-európai határok kérdését illetően jól mutatja a magyar lehetőségeket, hogy a francia külügyminisztériumban ezzel kapcsolatban még 1945-ben készült feljegyzésben a magyar szempontok be sem kerültek, illetve csak a szovjetek geostratégiai és katonai érdekeinek összefüggésein keresztül jelentek meg.103 Georges Bidault 104 francia külügyminisz- 298
