Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Bariczné Fenyő Noémi: A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából
A bukovinai székelyek kálváriája Sántha Menyhért tollából ját. Ezekből már három kötet elkészült, Istensegíts és Hadikfalva egyelőre várat magára.7 7 Rudolf László: Bukovinai székely családok. Józseffalva. Bátaszék, 2008; Uő: Bukovinai székely családok. Andrásfalva. Budapest, 2017; Uő: Bukovinai székely családok. Fogadjisten. Bátaszék, 2018. 8 A fogadj isteni székelyek földönfutásának története. Összeáll. Mihályi Pál. Baja, 1999, 37. Pedig ha a dolgok mélyére ásunk, szembetűnik, hogy nem magától értetődő ez a székely öntudat. Hiszen alig több mint tizenháromezren települtek át 1941-ben, és miután megtalálták végső otthonukat, nem az volt a jellemző, hogy egymás közt házasodtak. Mihályi Pál könyvében példaként hozza, hogy a fogadj isteniek összesen csak mintegy hat-tíz „tiszta” székely házasságot kötöttek a háború után.8 Gyermekeik így már csak félig székelyek, napjainkra pedig ez az arány tovább csökkent. így valójában lehetetlen megmondani, hogy ma hányán vannak. Léteznek családok, ahol kezdettől fogva arra nevelik a gyermekeket, hogy nagy hangsúlyt kap a bukovinai székely eredet, mások pedig már nem tartják fontosnak, hogy beszéljenek róla. Éppen ezért az egyesületekben, a különféle rendezvényeken is nagyrészt az idősebb nemzedék van jelen, amelynek tagjait még arra nevelték, hogy őrizzék a hagyományokat. Mi történik, ha ők sem lesznek már velünk? Fogják folytatni e munkát a fiatalok, akik már csak negyed- vagy nyolcadrészt székelyek? Alig vannak már közöttünk olyan személyek, akiktől első kézből ismerhetjük meg a bukovinai magyarok történetét. Ezért tartom elengedhetetlenül fontosnak a megjelent könyveket, ezért publikálom Sántha Menyhért kéziratát is: mert a szájhagyomány mellett egy idő után csak az írott szó és a történelmi források maradnak, amelyek segítenek megismerni őseinket - ezt a kis népcsoportot, amely annyi nehézség árán végre otthonra lelt itt, Magyarországon. * A visszaemlékezést szöveghűen, a mai helyesírási szabályok szerint közlöm, ugyanakkor meghagytam a táj nyelvi sajátosságokat. A hibás vagy értelmezhetetlen szavak, mondatrészek után szögletes zárójeles felkiáltójeleket tettem, a tárgyi tévedéseket lábjegyzetben korrigáltam. A történelmi kontextus jobb megértése végett a forrást magyarázó lábjegyzetekkel láttam el. A mai Magyarország határain kívül eső földrajzi nevek hivatalos elnevezését is megadtam, a szövegben előforduló fontosabb szereplőkről pedig rövid életrajzokat készítettem. 195
