Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Kovács Viktória: „Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni”. Szegedi Lukács zágrábi püspök végrendelete 1510-ből
„Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni” neműk, lovak, számszeríjak felhúzókkal), részben az ifjabb Batthyány Boldizsár és testvérei, részben a szervitorai között kellett elosztani. A végrendelet utolsó részében a püspök a végrendelkezése időpontjától a haláláig még beérkező pénzbevételeit a zágrábi egyház építkezéseire és más szükségleteire rendelte fordítani. A végakarat végrehajtóiként az idősebb Batthyány Boldizsárt, familiárisát, Turóci Bernátot, Albert (zágrábi) nagyprépostot, Csézi András bieniki (csázmai) prépostot és Mihály zágrábi őrkanonokot nevezte meg. Ha a végrendeletében bármit megváltoztatna vagy ahhoz hozzáadna a jövőben - szögezte le Szegedi Lukács -, annak további része akkor is maradjon érvényben. Végül Bakóc Tamás esztergomi érseket, az ő „urát és jótevőjét” tette testamentuma (végrehajtásának) védnökévé (tutor), majd utolsó rendelkezésével gondoskodott a sírkövéről. Lukácsnak - amint Borovszky írta róla - „vagyonos embernek kellett lennie”. Az eddigiekben ismertetett végrendelet adatai lehetővé teszik kijelentésének árnyalását, különösen, hogy összehasonlítási alapul „ajánlja magát” Szegedi Lukács zágrábi püspök elődje, a szintén nem különösebben előkelő származású, 1499-ben végrendelkező Szentlászlói (Túz) Osvát. Habár a két zágrábi főpap készpénzvagyonának összemérése csupán erősen korlátozott összevetési alapot kínál, írásom végén mégis ezt fogom tenni, annak hangsúlyozásával, hogy tisztában vagyok vele: vagyonuk és a lehető legtágabb értelemben vett örökségük aligha számszerűsíthető, hiszen az éppen nem csak a készpénzvagyonukban mérhető. Végakarata szerint Szegedi Lukácsnak számos értékes ingósága mellett halála évében, 1510-ben valamivel több mint 25 000 forint készpénze volt. Ez Szentlászlói készpénzvagyonánál szerényebb összeg, ő ugyanis a testamentumában (szintén sok más értéktárgya mellett) majdnem 63 000 forint készpénzről rendelkezett. Igaz, Osvát karrierje is hosszabb és komolyabb volt a Lukácsénál: 34 éven át, 1466-1499 között ült a zágrábi püspöki székben, közben másfél évtizedig (1466-1482) a pécsváradi apátság commendatoraként, majd viszonylag rövid ideig budafelhévízi prépostként (1490- 1493) és kincstartóként (1490-1492) működött.70 Érdemes megvizsgálni, hogy kiki mire szánta vagyonát halála után. Osvát 2100 forintot hagyott rokonaira, nagyjából 15 200 forintot különböző egyházak és a karthauzi, a pálos, valamint az obszerváns ferences rend dotálására, illetve 10 000 forintot a királyra, akinek elengedte 3500 forint adósságát is. A legfontosabb ügy a püspök számára mégis a török elleni védekezés lehetett, 32 000 forintot szánt ugyanis Nándorfehérvár, Jajca, Szabács és Szörény végvárainak kijavítására,71 méghozzá a következő indoklással: „Miután az országban születtem, és az ország javait bírtam, lehetőség szerint nem kívánok az országhoz hálátlan maradni.”71 Lukács prioritásai ehhez képest másképp alakultak:73 a fenyegető ellenséggel szembeni védekezés ügye végakaratában 70 Késő középkori archontológia, 56. 71 Tkalcic II. 517-521. 72 Uo. 517. 17
