Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Emigráció, ki- és betelepítések - Miklós Dániel: Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt
Csehszlovák-magyar kapcsolatok az emigrációban a második világháború alatt Hodza franciaországi tevékenysége kapcsán érdemes megjegyezni, hogy olyan szervezetben is szerepet vállalt, amelynek volt kapcsolata a magyar emigrációval. A Cseh-Szlovák Nemzeti Tanács {Cesko-Slovenská národní rada) Párizsban egyeztetett az együttműködésről a Ternyei László újságíró vezette Cseh-Szlovákiai Magyarok Szövetségével (Svaz Maddrü z Cesko-Slovenskaf ez azonban nem járt sikerrel.8 8 Jan Kuklík - Jan Némecek: Hodza versus Benes. Praha, 1999, 76-77. 9 Eckhardt Tibor: Visszaemlékezések 1941-1943. Budapest, 2008, 165.; Varga F. János: Az Angliai Magyar Tanács története (1994-1945). Századok, 1983. 1. sz. 160. 10 Kellner György: Magyar antifasiszták Angliában, 1940-1945. Budapest, 1983, 41., 77. 11 Kellner: i. m. 98. 12 Károlyi Mihály: Hit, illúziók nélkül. Budapest, 2012, 387. 13 Lónyay életéről lásd bővebben Ablonczy Balázs: Egy hírhedt kalandor a 20. századból - Lónyay Károly tündöklése és bukásai. In: „...nem leleplezni, hanem megismeri és megérteni”. Tanulmányok a 60 éves Romsics Ignác tiszteletére. Szerk. Gebei Sándor - ifj. Bertényi Iván - Rainer M. János. Eger, 2011, 333-348. Külhoni magyarok és szervezeteik A csehszlovák féltől eltérően a magyar csoportok nem kívántak emigráns kormányként fellépni. A két politikai ellenfél, Eckhardt Tibor és Károlyi Mihály másmás indokkal magyarázta ezt. A volt kisgazda pártelnök azzal indokolta döntését, hogy amíg az Egyesült Államok elismeri a budapestit, addig nem kíván emigráns kormányt alapítani, míg Károlyi 1944-ben, az Angliai Magyar Tanács megalakulásakor azon az állásponton volt, hogy a szervezet csupán egy tanácsadó testület, és csak külföldön képviseli a magyar érdekeket.9 1941 folyamán Londonban három magyar szerveződés jött létre. Március 15-én megalakult a Londoni Magyar Klub, amelynek közvetlen előzménye az egy évvel korábban a Csehszlovák Kommunista Párt angliai vezetősége által életre hívott Magyar Bizottság volt. Utóbbiban a Kommunisták Magyarországi Pártjának tagjai is helyet kaptak.10 A tömörülés mégsem volt jelentős, mivel mind a csehszlovák, mind a magyar kommunista emigráció központja Moszkvában volt. Nem sokkal utánuk, május 28-án Károlyi Mihály is zászlót bontott saját szervezetével.11 Esetében a mozgalomalapítás azonban nem volt ennyire egyszerű. Maga a volt államfő jegyezte meg memoárjában, miszerint sokan unszolták arra, hogy egy mozgalmat szervezzen,12 arról azonban nem írt, hogy felült a kalandor Lónyay Károly légvárainak. A minden bizonnyal nagy képzelőerővel megáldott Lónyay a brit külügyet és Károlyit is elkápráztatta többek között azzal, hogy Franciaországban egy felfegyverzett, általa szervezett magyar légió várja a bevetést. Lónyay emellett arra is rávette Károlyit, hogy közösen indítsanak mozgalmat.13 163
