Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Kovács Viktória: „Miként életemben kedvelt, úgy holtomban is méltóztasson támogatni”. Szegedi Lukács zágrábi püspök végrendelete 1510-ből
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok A zágrábiak sorában harmadik a szegedi illetőségű25 Lukács, aki mind világi, mind egyházi pályán impozáns karriert futott be. Kancelláriai, majd Nagylucsei Orbán kincstartósága alatt pénzügyigazgatási alkalmazott,26 1492-1494 között kincstartó,27 1501-1502 között személynök.28 Boszniai (1490-1492),29 Csanádi (1492-1500),30 végül 1500. április 15-től 1510. szeptemberi haláláig zágrábi püspök.31 Pontos származása máig nem tisztázott. Borovszky Samu Lukácsot a szegedi, Kamoncon szőlőbirtokos32 Baratin polgárcsalád tagjának feltételezte, és a Csanádi káptalan sebesi főesperesei között a forrásokban 1483-1487 között szereplő Lukács nevű főesperessel azonosította.33 Szintén Borovszky illesztette be a római Szentlélek-társulat anyakönyvének 1494. május 6-i bejegyzésében szereplő Szegedi Baratinok családfájába (Gregorius Baratin de Segadino laicus Baciensis diocesis et Elena uxor sua ac Johannes filius suus et filia Katherina intrarunt die 6. Maii 1494.)34 János testvéreként Lukácsot. Feltételezése szerint tehát: apja Baratin Gergely, édesanyja (H)elena, testvére Katalin volt. Más forrásból35 ismeri Zsófiát, Mülner Erhard budai polgár feleségét, Lukács nőtestvérét.36 A püspök testvéreinek sora az idők folyamán a bécsi és padovai egyetemet is megjárt zágrábi kanonokkal, Szegedi Mártonnal bővült tovább.37 Kubinyi András legalábbis „vitathatónak” minősítette Borovszky elképzelését Lukács Baratin-rokonságáról,38 a magyar tör-25 1501. május 29.: „in civitate Zegediensi et nati et aliti sumus” - DF 210931. Kiadása: Reizner János: Szeged története. I-IV. Szeged, 1899-1900. IV. 90-92. 26 Kubinyi András: A kincstári személyzet a 15. század második felében. In: Tanulmányok Budapest Múltjából. 12. Budapest, 1957, 31. 27 Késő középkori archontológia, 131.; Soós Ferenc: Magyarország kincstartói 1340-1540. Budapest, 1999, 49-50. 28 Uo. 75. 29 Uo. 32. 30 Uo. 33. 31 Uo. 56. 32 Lukács már zágrábi püspökként, 1501-ben kápolnát alapított a szegedi Szent Demeter-plébániatemplom oldalánál Szűz Mária (Gyümölcsoltó Boldogasszony) tiszteletére, és fenntartására - többek közt - egy kamonci szólót adományozott. Reizner: i. m. IV. 90-92. Az alapítványt Pásztor Lajos is említi. Pásztor Lajos: A magyarság vallásos élete a Jagellók korában. Budapest, 2000, 141. 33 Borovszky: i. m. 831-832. 34 Vatikáni magyar okirattár. Monumenta Vaticana Hungáriáé. Első sorozat I-VI. kötet, második sorozat I. és II. kötet. Budapest, 1894-91, V. 40. Idézi Borovszky: i. m. 833. 35 1503. június 12.: HU-MNL-OL-DL 46636. - Borovszky még a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárából hivatkozza. 36 Borovszky: i. m. 834. 37 G. Tóth Péter: Egyházi kapcsolatok Szeged és Csanád között a késó középkorban. Aetas, 2011. 4. sz. 130. 38 Kubinyi: i. m. 41. 96. jz. 10
