Levéltári Közlemények, 92. (2021)
Magyarországi főegyházmegyei méltóságok - Seres Attila: Civilizációk törésvonalán. Márton Áron és az erdélyi katolicizmus a szovjet egyházpolitika frontterében a sztálini és hruscsovi korszakban
Seres Attila CIVILIZÁCIÓK TÖRÉSVONALÁN Márton Áron és az erdélyi katolicizmus a szovjet egyházpolitika frontterében a sztálini és hruscsovi korszakban Bevezető Az orosz egyháztörténeti irodalom - az oroszországi levéltári forrásbázis fokozatos bővülésének köszönhetően - egyre nagyobb teret szentel annak rekonstruálására, hogy milyen szerepet játszott az úgynevezett „szovjet faktor” a kelet- és középeurópai államok második világháború utáni egyházpolitikájában. A témára vonatkozó ismereteink örvendetes gyarapodásáról az elmúlt bő másfél évtizedben számos monográfia, forrástár és tanulmánykötet gondoskodott.1 Ezeknek a publikációknak köszönhetően világosan látszik, hogy a térségben ekkoriban a hatalmat megszerző kommunista pártok (kormányzatok) egyházpolitikájának eredőjét alapvetően nem Budapesten, Varsóban, Prágában vagy Bukarestben, hanem Moszkvában kell keresnünk. Noha érdemes különbséget tennünk a tekintetben, hogy az új politikai rendszerek keretein belül a nyugati keresztény felekezetek (katolicizmus, protestantizmus) és a keleti kereszténység (ortodoxia)2 mint uralkodó vallási irányzatok milyen politikai, gazdasági és társadalmi pozíciókkal rendelkeztek, nyilvánvaló, hogy az egyházak mindenhol a kommunista rezsimek alárendeltségébe kerültek. Ezt a fundamentumot nem lehet függetleníteni az újonnan kialakuló geopolitikai kontextustól sem, vagyis a nagyhatalmak közötti érdekszférák 1 A teljesség igénye nélkül lásd például Vlaszty i cerkov v SZSZSZR i sztranah Vosztocsnoj Jevropi 1939-1958. Diszkusszionnie aszpekti. Red. Galina Murasko - Mihail Ogyincov. Moszkva, 2003; Tatjana Volokityina - Galina Murasko - Albina Noszkova: Moszkva i Vosztocsnaja Jevropa. Vlaszty i cerkov v period obscsesztvennih transzformacij 40-50-h godov XX véka. Moszkva, 2008, /Isztorija sztalinyizma/; Vlaszty is cerkov v Vosztocsnoj Jevrope 1944-1953. T. 1. 1944-1948. T. 2. 1949-1953. Dokumenti rosszijszkih arhivov. Otv. red. Tatyjana Volokityina. Moszkva, 2009; Goszudarsztvo i cerkov v XX veke. Evoljucija vzaimootnosenyij, polityicseszkij i szociokulturnij aszpekti. Opit Rosszii i Jevropi. Otv. red. Anna Filimonova. Moszkva, 2011; Szergej Bolotov: Russzkaja Pravoszlavnaja Cerkov i mezsdunarodnaja polityika SZSZSZR v 1930-e-1950-e gödi. Moszkva, 2011, 116-286.; Mihail Ogyincov: Russzkaja Pravoszlavnaja Cerkov nakanunye i v epohu sztalinszkovo szocializma 1917-1953 gg. Moszkva, 2014, /Isztorija sztalinyizma/, 348-375.; Goszudarsztvo i Cerkov v SZSZSZR i sztranah Vosztocsnoj Jevropi v period polity icseszkih kriziszov vtoroj polovini XX véka. Otv. red. Galina Murasko - Anna Filimonova. Moszkva, 2014. 2 Tanulmányomban az orosz ortodox hívőket és az egyházat a legtöbb esetben a „pravoszláv” terminussal fogom jelölni, ami a görög eredetű ortodox („orthosz doxon”) kifejezés („igaz hit”) szláv nyelvekben meghonosodott tükörfordítása („pravo szlávié ”). 103
