Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Levéltártan - Szőke Zoltán: „…Az információs társadalom releváns és nélkülözhetetlen memóriaintézményévé kívánunk válni…”. Minőségirányítási rendszer bevezetése a Magyar Nemzeti Levéltárban

A TQM-re alapozott minőségbiztosítás gyakorlati tapasztalatai biztosan rávilá­gítottak volna ezekre a hátrányokra, mivel azonban a koncepció 2008-as elkészíté­se és a 2018 között eltelt évtized során egyetlen magyar közlevéltárban sem vezet­tek be sem TQM, sem más minőségirányítási rendszert, ez már sohasem fog kiderülni. Egységes, optimalizált szakmai folyamatok és a hozzájuk rendelt minő­ségi kritériumok hiányában az egyébként szakmailag megalapozott Szolgáltató Levéltár Koncepció máig is csak részleteiben valósult meg. Fontos azonban meg­említeni, hogy az e-ügyintézés bevezetése mellett az egyik ilyen részsikerre a levél­tári tevékenységek szabványosítása jó példa. A feladatterv ugyanis előirányozta a nemzetközi levéltári szabványok lefordítását is, és azok adaptálását a hazai viszo­nyokhoz.7 Ez a fejlesztés a terveknek megfelelően meg is történt, az adaptált szab ­ványok jelentős részét pedig beépítették a jelenleg működő levéltári szakrendsze­rekbe, azok működésének alapját képezik (pl. ISAD[G], ISAAR[CPF], ISDF, ISDIAH, OAIS, EAD). A levéltárszakmai tevékenységek nemzetközi szabványok­nak megfelelő szabályozása és végzése tehát szintén nem újdonság a hazai levéltár­ügyben és a legkevésbé sem idegen a magyar levéltárosok szakmai gondolkodásá­tól, a minőségirányítási szabvány(ok) alkalmazása azonban mindeddig mégis kivétel maradt. Mondhatnánk, hogy a helyzet a 2012. évi országos szervezeti integrációval, vagyis az MNL létrehozásával gyökeresen megváltozott, hiszen a 19 megyei önkor­mányzati levéltár és az Országos Levéltár egy szervezetbe került, ami elvileg felül­írta az „ahány ház, annyi szokás” elvét. Azonban az integrációval járó fenntartási, üzemeltetési, szabályozási és más szervezetfejlesztési feladatok mellett a szakmai integráció ismét háttérbe szorult. Míg az e-levéltár, e-ügyintézés és az e-szolgálta­tások8 területén, sőt a PR tekintetében is komoly fejlesztések történtek az intéz ­ményben, éppen a legalapvetőbb levéltárszakmai tevékenységek: az állománygya­rapítás és iratkezelés-felügyelet, az iratanyag levéltári feldolgozása, az állományvédelem és reprográfia, a kutatószolgálat és a mindezekhez kapcsolódó képzés, illetve továbbképzés területén nem történt meg a szakmai integráció és a vele járó módszertani egységesítés. Mint láttuk, a workflow -val támogatott, MNL-szinten egységes, integrált ügyfélszolgálati rendszer 2020-ban létrejött, ennyiben tehát megvalósult a Szolgáltató Levéltár koncepciója is, de a folyamatszemléletű szabályozás és feladat­végzés nem terjedt túl az ügyfélszolgálat keretein. Pontosabban itt is meg kell emlí­tenünk egy furcsa „kakukktojást”, amire talán kevesen figyeltek fel az MNL szerve­zetében. Az MNL számára jogszabály írja elő integrált kockázatkezelési rendszer működtetését. Az intézmény eleget is tesz az előírásnak, a rendszer működését 2019-ben szabályzatban rögzítette. A szabályzat előírja, hogy a kockázati univer- 7 Uo. 1. 8 Például megvalósult az online kutatói regisztráció és -kikérés lehetősége az Elektronikus Levéltári Portálon. Levéltártan 88

Next

/
Oldalképek
Tartalom