Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Czeferner Dóra: Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből
mondhatók, s hasonló problémákkal küzdöttek az általános gyógyintézetekben is. Felismerte továbbá azt is, hogy a betegségek és az azok kezelésével kapcsolatos intézkedések dokumentációját valamennyi intézményben azonos elvek mentén kell vezetni, hiszen a halálozási és gyógyulási arányok kizárólag így követhetők nyomon. Elméletét néhány londoni kórház 1859-ben már a gyakorlatban is kipróbálta.34 Nightingale ebben az évben hozta létre alapítványát, s az ide befolyt összeg ből nyitotta meg kapuit a róla elnevezett és általa vezetett első világi nővérképző intézet (Florence Nightingale Training School ), amely ekkor még úttörő módon egy működő kórházhoz, a londoni Saint Thomas Hospital hoz kapcsolódott. A kórhá zat a második világháborúban lebombázták, majd újjáépítették, a nővérképző pedig ma – rengeteg szerkezeti változás és modernizáció után – a híres King’s College részeként várja a hallgatókat. 35 Az iskola, amelyhez nővérotthon is kapcsolódott, minden lehetőséget megteremtett ahhoz, hogy az ápolónői hivatás rövid időn belül elismertté válhasson. Az intézmény fontosságát a Nemzetközi Vöröskereszt alapítójaként ismert Henri Dunant (1828–1910) is hangsúlyozta, például egy 1872-es londoni előadásában. Kitért arra is, miszerint többek között Florence Nightingale inspirálta, hogy 1859-ben Olaszországba, a solferinói csatatérre menjen. A Nightingale Training Schoolban bevezetett, az elméleti ismeretek mellett az ápolónői gyakorlatot előtér be helyező képzési rendszer két évtizeden belül Európa-szerte és Észak-Amerikában is ismertté vált. Az 1880-as években az itt végzett ápolónők már London legjobb kórházaiban dolgoztak, sőt tulajdonképpen az egész Brit Birodalomban és az Egyesült Államokban is találkozunk velük.36 Egészségi állapotának romlása ellenére Nightingale idős korában is aktív maradt. Bár 1901-re teljesen elveszítette látását, élete végéig igyekezett előmozdítani az újabb és újabb egészségügyi reformok megvalósítását. Erőfeszítéseit Viktória királynő 1883-ban Királyi Vöröskereszttel, VII. Eduárd pedig 1907-ben Becsületrenddel ismerte el. Utóbbival ismételten a női elsők sorát gyarapította, hiszen a „gyengébb nem” képviselői közül ezt az elismerést korábban még senki sem érdemelte ki. Elhivatottságáról egy vele kapcsolatos magyar vonatkozású hír is árulkodik: 1894-ben a budapesti Nemzetközi Közegészségügyi és Demográfiai Kongresszus VII. ülésének alelnökévé választották, amelyen hanyatló egészsége miatt nem tudott személyesen részt venni, azonban Falusi egészségügy Indiában címmel küldött egy előadásszöveget.37 Munkásságáról és könyveinek publikálásáról egyébként 1855 februárjától az osztrák–magyar sajtó is rendszeresen hírt adott, s halálát követően is hosszú 34Kopf: i. m. 388–404. 35Chatton: i. m. 36Czeferner: i. m. 37Kármán Tamásné: Florence Nightingale, az egészségügyi statisztika úttörője. Orvosi Hetilap , 1971. 21. sz. 813–815. Pillanatképek az ápolónőképzés történetéből 79
