Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Géra Eleonóra: Járványok és járványok elleni védekezés a magyar fővárosban, 1701–1921

betegíthette meg.53 A hivatalos adatok szerint Magyarországon 1918-ban 53 200 fő

(a lakosság 0,29%-a) hunyt el spanyolnáthában, 1920-ban az áldozatok számát ennek kb. harmadára becsülik, pontos adatok azonban nem állnak rendelkezésre. A fővárosban 1918-ban 4105 (az összes halálozás: 29 903), 1919-ben 286, 1920-ban pedig 1459 (az összes halálozás: 22 053) főt regisztráltak spanyolnáthában elhunytként.54

ELEONÓRA

G

ÉRA

EPIDEMICS AND THEIR CONTROL IN THE CAPITAL OF HUNGARY, 1701‒1921 In 1872 the Medical Science could only explain spread of cholera with the Miasma theory, like in the case in the pestilence, thus they tried to control it by the use of law enforcement, with strict quarantine. In 1918, the pathogen of Spanish flu was not be identified either, only from the methods proven during the pestilence and cholera, the strict isolation, was the hope to curb the epidemic. However, due to the general political uncertainty, the measures taken by the authorities could not be fully implemented, and the restrictive actions provoked stronger opposition from the people than ever before. In Hungary, for example, the restriction of railway traffic was out of the question due to the refugees, who fled from the troops of the Entente and the foreign rule and the masses of homecoming soldiers. The public anger swept away this attempt in Austria, where the measures regarding the limiting the number of passengers on trams were not tried after seeing the protests in Budapest and in other Hungarian cities. The possibility of quarantining the focal points and the introduction of mandatory mask wearing were also raised several times, with which they had the opposite effect in some cities in Germany, and people protested in large numbers, so this was not even tried in Budapest. The controllers of the defence in the capital were expected to put the interests of the country before the local population sometimes, which significantly limited their room for maneuver.

53A Budapesten bejelentett betegek hivatalos, a kortársak szerint erősen alábecsült száma az egyik

forrás szerint 1918-ban 26 250 fő, 1919-ben 627 fő, 1920-ban pedig 11 376 fő volt. Melly: i. m. 1079.; Melly és Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve

adatai azonban jelentősen eltérnek a

Fővárosi Közlönyben közölt adatoktól, ahol 1918. október 1. és december 13. között 34 663 beje

lentésről (meghalt 2762) adtak hírt. Az eset egyben jó példa az adatok bizonytalanságára. Budapest Székesfőváros Statisztikai Évkönyve. 1913–1920. Budapest, 1923, 150.; Fővárosi Közlöny,

1918. december 20. 2322.; Szeghy-Gayer Veronika: Španielska chrípka neušetrila ani Bratislavu a Košice. In: Epidémie v dejinách

. Ed. Branislav Kovár – Oliver Zajac – Lucia Benediková.

Bratislava, 2020, 232–237.

54Melly: i. m. 1087.

Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig

56