Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Géra Eleonóra: Járványok és járványok elleni védekezés a magyar fővárosban, 1701–1921
munkát éjjel végezték, a bizottsági tagok többsége pedig a társadalom középrétegéhez tartozó nő volt, de sokan álltak közülük kora reggeltől estig a hosszú sorokban. Más úrinők a különböző jótékony nőegyletek képviseletében a zsúfolt pályaudvarokon fogadták a hadszíntérről hazatérő katonákat. Már a kortársak is úgy vélték, hogy a háborús gazdasági válság a társadalom középrétegét jobban megviselte, mint a szegényeket, mivel ők nem szoktak hozzá a nélkülözéshez. A közölt adatok, arányok azonban csupán durva becslések, mivel a betegek egy részét – feltételezhetően a szegények tartoztak ebbe a csoportba – soha nem látta orvos. Egyes leírások arról számoltak be, hogy a bejelentettnél öt-hatszor magasabb volt a fertőzöttek valós száma, de az óvatosabb becslések szerint is csupán a betegek negyedéhez jutott el orvos. A polgármester a járvány kihirdetését követően elsőként a napilapok hasábjain és kiragasztott hirdetményekkel tájékoztatta a lakosságot a betegség tüneteiről és a szükséges teendőkről.26 Az orvosok, gyógyszerészek nagy része még katonai szol gálatát teljesítette, de nem állt rendelkezésre elég gyógyszer, illetve az orvosok és a betegek szállítására alkalmas jármű sem. A polgármester az illetékes minisztériumtól a mozik és mulatóhelyek, egyetemek bezárását kérte, azonban mindössze e létesítmények nyitvatartásának korlátozását sikerült elérnie. A mozik üzemeltetői a korlátozás miatti veszteségek elkerülése érdekében inkább önként bezártak október 13-ig. A kávéházak bezáratásának ötletét végül a bizottságok elvetették, mivel fontos szerepet játszottak a közétkeztetésben. A megelőzés érdekében alaposabb takarítást írtak elő, a férőhelyek számát egyharmaddal csökkentették, s kora délután néhány órára szellőztetés és rendkívüli takarítás céljából átmenetileg bezártak.27 A kijelölt budapesti járványkórházak gyorsan megteltek, ezért a város vezetése a katonai hatóságokhoz fordult újabb ágyak, teljes pavilonok átengedéséért a Zita Kórházban. Október 9-ig 1107 ágyat különített el a főváros az influenzabetegek kezelésére, melynek következtében mindössze 137, vagyis alig egy napra elegendő férőhely maradt szabadon, az sem sokáig. A zsúfoltságra példa a 400 ágyas Szent Gellért kórház, ahol ekkor naponta 700-nál is több beteget ápoltak. Nem csak a szükséges járművek hiánya – mintegy napi 180–200 beteget kellett volna 13 mentővel elszállítani –, hanem a betegszállítás nehézkes gyakorlata is akadályozta a legsúlyosabb betegek mielőbbi kórházba juttatását.28 26Bódy polgármester a belügyminiszter 127.530/1918. számú körrendeletével azonos tartalmú ren deletet adott ki a járvány elleni védekezésről. 27A mozik és mulatóhelyek fokozottabb tisztántartásáról és szellőztetéséről szólt a belügyminiszter 129.986/1918. B. M. számú rendelete. 28Fővárosi Közlöny, 1918. október 15. 1988–2000.; Katus Mária: Magyarország közegészségügyi helyzete és a polgári demokratikus forradalom 1918−1919. Orvostörténeti Közlemények, 1969. 32.; Kótyuk Erzsébet: A hátország egészségügyi csatái (1914. június 28. – 1918. november 3.). A Hadtörténeti Múzeum Értesítője (Acta Musei Militaris in Hungaria), 2011. 113−126. Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig 48
