Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Géra Eleonóra: Járványok és járványok elleni védekezés a magyar fővárosban, 1701–1921
37 GÉRA E LEONÓRA JÁRVÁNYOK ÉS JÁRVÁNYOK ELLENI VÉDEKEZÉS A MAGYAR FŐVÁROSBAN, 1701‒1921* Kosztolányi Dezső 1930 körül, Esti Kornél történetébe szőve emlékezett vissza a 20. századi Magyarország legveszedelmesebb járványának tartott, 1918 őszén tömegessé váló spanyolnátha idejére. Az emberek a háború végnapjaiban nemcsak a politikai bizonytalanság miatt böngészték a napilapokat, hanem a titokzatos járványról, de leginkább annak sikeres leküzdéséről vártak híreket. Csalódniuk kellett: a sajtó ellentmondásos intézkedésekről, egymást hibáztató politikusokról és városatyákról, tömeges halálesetekről tudósított. A gyászjelentéseket szemlélve sokan érezhettek úgy, ahogyan azt Kosztolányi Esti megtudja a halálhírt című novellájában leírta. „Keze a reggeli újságok után nyúlt. Gyorsan föllapozta őket. Winterné nevét kereste a halottak lajstromában, de még nem volt benne. Egyébként csupa gyászjelentés meredt rá, fekete keresztekkel, mint holmi fejfaerdő egy temetőben. 178 új haláleset – hirdették a cikkek, szinte ujjongva –, tetőfokon a spanyoljár vány. – Nem spanyol – gondolta. – Dögvész, döghalál. A végítélet ez, a végítélet.” 1 A kortárs Krúdy Gyula Beteg város című novellájában hasonlóan apokaliptikusnak írta le a fővárosban kialakult viszonyokat: „És már alig van koporsó Pesten, az asz talosműhelyben reggeltől estig és estétől reggelig készülnek a házikók, a sírásók viszszatértek a harctérről, és a pesti temetőkben találtak váratlan foglalkozást, búsan elhallgat a fénylő elméjű orvostudomány...”2 1918 napfényes, szép őszén a szokatlanul kellemes időjárást már csak kevesen tudták élvezni a fővárosban: a politikai bizonytalanság miatt aggódó, élelmezésilakhatási gondokkal küzdő, a legalapvetőbb szükségleti cikkekért a várost egész nap körbejáró tömegek, pályaudvarokon élő menekültek, lerongyolódott katonák és köhögő-tüsszögő betegek gyorsan elvették a többség kedvét a korzózástól. A korszerűség és a tudományos eredmények bűvöletében élő, az előző század utolsó évtizedeiben különösen látványos fejlődést produkáló orvostudomány legyőzhetetlenségében bízó tudósoknak, orvosoknak hamar be kellett ismerniük a tehetetlenségüket, ami komoly presztízsveszteséget jelentett számukra. „Az orvosok meg rettenve sietnek a ragályban, didereg az ápolónő, és a patikus nem győzi a munkát. * A tanulmány a K124142 azonosítószámú OTKA pályázat támogatásával készült. 1 Kosztolányi Dezső: Esti Kornél megtudja a halálhírt. h ttps://mek.oszk.hu/00700/00745/ 00745.htm#11 (Utolsó letöltés dátuma: 2020. október 20.) 2 Krúdy Gyula: Beteg város . https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Krudy-krudy-gyulamunkai-1/magyar-tukor-publicisztikai-irasok-18941919-14642/1918-14E73/beteg-varos-14F4E/ (Utolsó letöltés dátuma: 2020. október 20.)
