Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig - Kulcsár Krisztina: „A’ pestis idején mire kellessék vigyázni”. Védekezés a határvidéken és a Magyar Királyság belsejében a 18. században
ajánlott volt az egészségügyi füstölés: fenyőmaggal vagy fenyőfaforgáccsal, esetleg az előbb említett eleggyel.79 A házi praktikák egy másik módszere volt a faolajos ledörzsölés – ezt azoknak javasolták, akik éltek a gyanúperrel, hogy elkaphatták a járványt. A melegvizesfaolajos oldattal történő bedörzsölés és az azutáni izzadás állítólag jót tett a betegeknek, „kivált-képpen ha le-fekvése alkalmatoságával egy néhány fin’sia herbatejet iszik”. 80 A szokásos, eddig felsorolt fertőtlenítő anyagokon kívül házi „orvoslo szerek hez” is fordultak. Különösen a fokhagyma hatásában bíztak, ráadásul ez olyan hoz závaló volt, amelyhez a szegényebb emberek is könnyen hozzájuthattak. A betegség elkerülése végett fokhagymás cibere vagy éppenséggel ecetbe aprított fokhagymadarabok fogyasztását javasolták, esetleg fokhagymás vizet kellett inni, vagy ezzel a folyadékkal akár az egész testet bekenni. A fokhagymán kívül más gyógynövényeket is előszeretettel alkalmaztak. A lázas betegeket például reszelt torma és tejföl, máskor kígyóhagyma (vadsnidling) és ecet keverékével kenték be vagy mosták le. A pestises kiütések enyhítésére vízben főtt lestyángyökérből készült meleg italt javasoltak. Mivel a lakosoknak nem volt nagy bizodalmuk a patikában kapható szerekhez, helyettük inkább a kámforos pálinkát nevezték meg81 – ez feltételezhetően tetszést arathatott a magukat betegnek tartók körében. A járványos időben gyakori volt az éhínség – az Erdélyi Gubernium nyomtatott javaslata erre is kitért: a Rumford-leves elterjesztését szorgalmazta. Az angol származású Benjamin Thompson (Rumford grófja) receptje szerint az árpakásából (darából), száraz vagy feles borsóból és földi magyaróból (burgonyából) kellett folyamatos kevergetéssel pépet, krémlevest főzni, a végén megsózni és ecettel savanykásra ízesíteni. A levest a kemény kenyérszeletre merték, de csak közvetlenül a fogyasztás előtt, hogy az ne ázzon el teljesen. Ha volt, ezt is lehetett pácolt hússal, füstölt szalonnával ízesíteni.82 A karantén után Az igazolások Akár fertőzésmentes időben érkezett az utazó az országon kívülről, akár pestisjárvány idején indult útnak, le kellett töltenie a kötelező „tisztuló időt” – mind a határvidéken felállított vesztegzárállomáson, mind az ország belsejében ideiglene-79MNL OL F 120 3. No. 48. 7. pont. 80MNL OL F 120 3. No. 48. 8. pont. 81MNL OL F 120 3. No. 116. 2–3. pont. Az Erdélyi Gubernium 1817/4138. számú nyomtatott kör rendelete a pestis idején alkalmazható házi orvosságokról, 1817. május 3. 82MNL OL F 120 3. No. 112. Az Erdélyi Gubernium 1817/760. számú körrendelete az éhínség ide jén készítendő levesről. Járványok, járványkezelés, egészségügy a kora újkortól a 20. századig 26
