Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Irodalom - Egy magyar úriember francia szívvel (Az Eiffel-torony árnyékában. Majoros István 70 éves. Főszerk. Búr Gábor. Szerk. Pál István és Székely Gábor) Garadnai Zoltán
és környékbéli zsidók) Gyöngyös város gimnáziumában végzett tanulmányait elemzi. Az adatok alapján megállapítja, hogy Gyöngyösön az ortodox zsidók iskolázási eredményei sokkal jobbak voltak, mint a keresztényeké, és az iskolai értesítők alapján azok még a status quo zsidókét is meghaladták. Búr Gábor a dél-afrikai rendszerváltozás történetét elemzi, és megállapítja, hogy az ország kétségtelenül nagy árat fizetett a demokratikus átalakulásért, ami azonban elenyésző volt ahhoz képest, hogy egy esetleges erőszakos megoldás milyen károkat okozott volna. Csunderlik Péter a Nagy Háború hadiköltészetét elemzi, és arra a következtetésre jut, hogy a katonaköltők művészetének értékeléséhez érdemes lenne összevetni a hadviselő országok költőinek a műveit. Ferwagner Péter Ákos a szíriai kérdéshez vezet el minket. Tanulmányából kiderül, milyen belső érdekek mentén formálódott Franciaország viszonya a függetlenedő Szíriához, illetve az is az elemzés tárgya, hogy a nagyhatalmi játszmák milyen mértékben befolyásolták a felbomló Oszmán Birodalom utódállamainak létrejöttét. Írása jól érzékelteti, hogy a nagyhatalmi ellentétek és kompromisszumok hogyan és miképpen formálták a Közel-Kelet politikai viszonyait. Ennek „örökségével” napjainkban szembesülhetünk. Fischer Ferenc professzor a császári Németország latin-amerikai politikáját ismer teti abban az időszakban, amikor a nagyhatalmi pozícióit erősíteni kívánó Németország Latin-Amerikában (elsődlegesen Chilében, Ecuadorban és Kolum -biá ban), vagyis az Egyesült Államok érdekszférájában keresett magának partnereket. Garadnai Zoltán francia levéltári forrásokon alapuló tanulmánya François Mitterrand és Mihail Gorbacsov elnökök személyes kapcsolatát elemzi. Nyomon követhető, hogy a két vezető viszonya hogyan alakult át a kezdeti távolságtartástól az őszinte barátságig, ami a reálpolitikai érdekek elsődlegessége mellett sem hagyható figyelmen kívül. Gerő Andrá s filozofikus hangvételű tanulmányában Tisza István kései gyászbeszédét olvashatjuk; a korszak nagy tudású szakértője könnyed hangvételben és alapos tárgyi ismeretek birtokában ír az egykori miniszterelnök személyéről, politikájáról. Az együttélésre és kölcsönös tiszteletre vonatkozó zárógondolata mindenki számára megfogadható és tanulságos lenne. Háda Béla India afganisztáni politikáját ismerteti internetes források és a szakirodalom alapján. Aki látta a Hotel Mumbai című filmet, az tudhatja, hogy az iszlám szélsőségesek fana tizmusa mennyi áldozatot követelt, és Afganisztán az elmúlt fél évszázadban (1979 óta) a geopolitikai játszmák központi szereplőjévé vált az indiai politika számára. A múlt árnyéka itt is kísért minket. Hahner Péter professzor tanulmánya ismét a cári Oroszországba vezet bennünket, és a Lenin szellemi ébredésére hatást gyakorolt olvasmányok jelentőségére hívja fel a figyelmünket. Horváth Zsolt a folyók geopolitikai jelentőségét ismerteti a Mekong menti államok bonyolult és ellentmondástól sem mentes kapcsolatainak elemzésén keresztül. Láthatjuk, hogy Kína szerepe e területen is megkerülhetetlen, és az lesz az elkövetkező évtizedekben is. Izsák Lajos professzor személyes hangvételű tanulmányában a felvidéki magyarság második világháború utáni tragédiájáról olvashatunk. J. Nagy László professzor ismét Észak-Afrikába kalauzol el minket, és a magyar‒líbiai kapcsolatok húszéves Irodalom 260
