Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Irodalom - (Nemcsak) a Rajk-per éve. 1949 és a kommunista diktatúra kiépülése (A Rajk-per éve. Közelítések 1949-hez. Szerk. Takács Tibor) Szőts Zoltán Oszkár

tületet, valódi, érdemi vitára nem adott lehetőséget, legalábbis nem sok erre utaló példát találhatunk a jegyzőkönyvekbe.” (226.)

Petrás Éva, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának tudományos főmunkatársa Egy „önfeloszlatás” előtörténete. A Demokrata Néppárt működésének megszű

nése 1949-ben című írása a Demokrata Néppárt 1944 és 1949 közötti tevékenységét

mutatja be. A pártot 1944 októberében alapították Kereszténydemokrata Néppárt néven. Előzményét az a reformkatolikus értelmiségi kör képezte, ami a Horthy-kor politikai viszonyaitól elhatárolódva modern kereszténydemokrata politikát kívánt folytatni. A párt 1945-ben kiegyezett a Kisgazdapárttal, és annak listáján két képviselőt juttatott be a törvényhozásba. Az 1947-es választáson 820 000 tiszta szavazatot szereztek, ami alapján 61 mandátumhoz jutottak, a negyedik legnagyobb frakciót alkotva, de a koalíción kívül maradva. A párt végét az jelentette, hogy Rákosi Mátyás magához kérette Barankovics Istvánt, a párt elnökét. Értésére adta, hogy ha nem tanúsítanak megfelelő magatartást a Mindszenty elleni perben, akkor személyesen tesz lépéseket ellenük. Barankovics válaszul emigrált, a frakció pedig felfüggesztette működését. Az itthon maradó politikusok a mozgalom depolitizálásában látták a túlélés zálogát. A fejezetet Köbel Szilvia Az emberi jogok védelmezőjéből a „nép ellensége”. A

Magyar Közigazgatási Bíróság 1949-ben történt megszüntetésének előzményei és következményei című írása zárja. Az ÁBTL tudományos főmunkatársa jogalkotási

szempontból vizsgálja 1949-et. A Magyar Közigazgatási Bíróságot (MKB) 1896-ban állították fel, és 1949-ben szüntették meg. Magyary Zoltán 1942-ben a jogállamiság követelményének nevezte létét, mivel ez garantálja, hogy közigazgatási peres ügyekben független szerv döntsön. A második világháborút követően sajátságosan alakult az MKB szerepfelfogása. A testület elnöke, Csorba János a közigazgatás célját az állampolgárok segítésében jelölte meg 1945-ös székfoglalójában. 1947-ben méltatta az 1946. évi I. törvényt, a bíróság vezérelvévé téve a benne biztosított emberi jogok védelmét. Ehhez képest az MKB hatáskörét csökkentették, fokozatosan visszaszorítva működését. Az MDP Titkársága 1948 októberében tett javaslatot az MKB megszüntetésére. Az erről szóló törvényjavaslatot 1948. december 10-én nyújtották be, 1949. január 13-án már el is fogadták, majd január 24-én kihirdették, februárban pedig felmentették Csorbát az elnöki tisztség alól. A jogszabály érdekes módon csak szeptember elsején lépett hatályba. * Összességében megállapítható, hogy a kötet teljesíti vállalt célját: igényes, sokszínű megközelítéseket ad az 1949-es év történetéhez, és jól mutatja be, hogy miért jelent ez az esztendő fordulatot Magyarország történetében. A könyv kivitelezése, tartalmi és nyelvi szerkesztése egyaránt jól sikerült, és a további kutatásokat mind a kötet végén található személynévmutató, mind az angol nyelvű összefoglaló tovább segítheti. Szőts Zoltán Oszkár Irodalom

255