Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Irodalom - (Nemcsak) a Rajk-per éve. 1949 és a kommunista diktatúra kiépülése (A Rajk-per éve. Közelítések 1949-hez. Szerk. Takács Tibor) Szőts Zoltán Oszkár
közösítették ki Jugoszláviát is. A Varsói Szerződés létrejöttével lett teljessé a keleti blokk szervezete, ami bebetonozta a benne levő államokat. A Perek és visszhangok című fejezetet Ötvös István A Rajk-per és a Rajk-perek című tanulmánya nyitja. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága tagjaként, illetve a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanszékvezető egyetemi docenseként dolgozó kutató tanulmánya első felében azt fejti ki, hogy miért tartja kiemelten fontos évnek 1949-et: nagy horderejű lépések történtek a diktatúra megszilárdítása felé, gondolva az alkotmány elfogadására, a Rajk-perre, a választásokra vagy a KGST megalakítására. Ötvös szerint a Rajk-per „olyan esemény is volt, amelyhez a párt nak és vezetőinek a későbbiekben mindig viszonyulniuk kellett. Ezért volt fontos, hogy melyik elemét emelik ki és hogyan értelmezik az akkor történteket.” (66.) A kutató tanulmánya arra is rávilágít, hogy a Rajk-perrel kapcsolatos tudásunkat az 1953‒1955-ös és az 1962-es felülvizsgálati anyagokból merítjük, azonban ezek elsősorban arra nézve jelentenek forrásokat, hogy a felülvizsgálatokat végzők mit szerettek volna elérni. Ötvös szerint a pernek több olvasata lehet. Az első a Tito- és Jugoszlávia-ellenes eljárás, amit a szovjet állambiztonsághoz lehet kötni. A második egy kémszál, ami Ferenczi Edmondhoz és Szőnyi Tiborhoz kapcsolódik. A harmadik lehetséges olvasat szerint az Államvédelmi Hatóság és a Belügy minisz -térium rivalizálása állhatott a háttérben. A kutató ezeket az olvasatokat utólagos konstrukcióknak tartja arra nézve, hogy miért fogták perbe Rajkot és társait. Mindkét későbbi felülvizsgálati anyag politikai indíttatásból keletkezett. Ahhoz, hogy az ezekben megjelenő, célzott interpretációkat ki tudjuk szűrni, az eredeti peranyagra lenne szükség, ami azonban nem áll rendelkezésre. A fejezet második tanulmánya A Rajk-per és a budapesti hangulat címmel szü letett Rácz Attila tollából. A Budapest Főváros Levéltárában főlevéltárosként, illetve főosztályvezetőként dolgozó kutató tanulmánya ismerteti a BFL-ben található pártiratok szerkezetét, röviden felvázolva a fondok tartalmát, majd rátér arra, hogy milyen iratanyagokban talált utalást a Rajk-perre. A Magyar Dolgozók Pártja 1948. június 12-én jött létre a szociáldemokrata és kommunista pártok egyesülésével. Az egyesítést követően a Pártértekezlet, a Pártválasztmány, a Titkárság, majd az annak helyét átvevő Pártbizottság voltak a legfontosabb pártfórumok. Irataik a BFL XXXV. fondjában találhatók a Budapesti Bizottság anyagaival, a kerületi pártiratokkal és a nagyüzemek dokumentumaival egyetemben. Az egyes alapszervezetek iratai tovább tagolódnak szervezeti és működési rendjük szerint. A Rajk-perről a pártbizottsági és a titkársági iratanyagban is találunk említést, de a fővárosi hangulatjelentések közül is számos érdekes dokumentum került elő, amelyek közül Rácz néhányat ismertet tanulmányában. A fejezet A Rajk-ügy járatai Petőfi bányán című tanulmány zárja. Szerzője, Cserényi-Zsitnyányi Ildikó (ÁBTL) a Rajk-per gazdaságpolitikai viszonylataira világít rá egy távoli mellékszálnak, a Petőfi-bánya ügyének a segítségével. A két ügyet Dzsida László bányamérnök személye fogta össze. A Rajk-perhez hasonlóan a Petőfi-bánya ügyének eredeti peranyaga is megsemmisült, pusztán a felülvizsgálati Irodalom 251
