Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Kim Bogook: A budapesti Kim Ir Szen iskola
kijelentette, az akkori észak-koreai kulturális és propagandaminiszter asszony, Ho Jongsuk kérésére fogadták be az árvákat kelet-európai országok, amint erről 1951. május 30-án cikket is közölt a lengyel Trybuna Ludu . 6 A fenti források közül külö nösen fontosnak tűnnek a lengyel külügyi iratok, melyek szerint Kim Ir Szen a lengyel nagykövettől közvetlenül kérte a háborús árvák nevelését, mert így nyilvánvaló, hogy mindez Észak-Korea kezdeményezésére történt. Azonban a magyar ügyiratok nem egyeznek a fenti lengyel forrással. Mivel Lengyelországgal együtt Magyar -ország volt az első állam, amely befogadott háborús árvákat, a téma kapcsán nagy szerepet játszhatnak a magyar dokumentumok. Egyazon napon, 1951. november 23-án 200 fős delegáció érkezett Magyarországra és Lengyelországba is. Másfelől Vlagyimir Nyikolajevics Razuvajev, aki a háború kitörésekor szovjet nagykövetként és katonai tanacsadóként tevékenykedett Észak-Koreában, a háborús árvákról szóló egyik iratában úgy fogalmaz, hogy „a szocialista államok kérésére” 1951 végétől küldték ki az árvákat a kelet-európai országokba. 1951 elején az orosz Vöröskereszt és a Vörös Félhold Mozgalom már hajlandó lett volna befogadni egy százfős csoportot az árvák közül, de Észak-Korea elutasítása következtében ez meghiúsult. Továbbá Razuvajev 1953. februári jelentésében azt is javasolta, hogy a Szovjetuniónak is fel kell készülnie észak-koreai háborús árvák befogadására.7 Mint említettem, Magyarország esetében még nem ismert olyan irat, melyből pontosan megtudhatnánk, hogy miként jutottak az árvák Magyarországra. A Magyar Dolgozók Pártja (MDP) titkársági jegyzőkönyvében szerepelnek az első információk az észak-koreai gyerekekről, eszerint az 1951. július 11-i ülésén az MDP Titkársága engedélyezte 150 koreai gyermek magyarországi útját néhány kísérővel együtt.8 Ennek a határozatnak az előzményéről nincs elég információnk. A hozzájárulást többször módosították, végül novemberben 200 gyermek érkezett. A változások folyamata sem világos, erről közvetve csak néhány levéltári irat számol be. A koreai háború kitörése óta a KNDK-t támogató magyar mozgalom központi szereplői a Magyar Nők Demokratikus Szövetsége (MNDSZ) és az Országos Béketanács voltak.9 Különösen az MNDSZ vállalt nagy szerepet a háborús árvák, illetve az Észak-Koreában lévő gyermekek támogatásában. 1951 júniusában, amikor 5 Choi Sungeun: The Korean War and the images of Korea reflected in Polish Socialist Realism Novels. East European & Balkan Studies , 2014. 2. sz. 126–127. 6 Lee Haesung: Retracing the footprints of the war-orphans from North Korea in Poland. CEESOK Journal of Korean Studies, 2014, 15. sz. 101–102. 7 Vladimir Nikolaevich Razuvaev: Razuvaev, Soviet Chief Military Advisor’s Korean War Report . Institute for Military History Compilation, Ministry of National Defense (Republic of Korea), 2001, 13–16. 8 https://adatbazisokonline.hu/pdfview2?file=static/documents/mszmp_mdp/HU_MNL_OL_MKS_276_54_151.pdf#search=&page=7 (Utolsó letöltés ideje: 2020. szeptember 9.) 9 Kocsis Piroska: Magyar orvosok Koreában (1950–1957). ArchívNet, 2005. 6. sz. https:// www . archivnet.hu/politika/magyar_orvosok_koreaban_19501957.html (Utolsó letöltés ideje: 2020. szeptember 9.) A budapesti Kim Ir Szen iskola 227
