Levéltári Közlemények, 91. (2020)

Műhely - Fülöp Mihály: „Erdély, vagy annak nagyobb része”. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar-román határról (1940-1945)

kezdve sohasem helyezkedtünk arra az álláspontra, hogy az egyes országok területi státusát nem lehet megváltoztatni. Másfelől viszont nem javasoljuk azoknak a területi változásoknak [az]

elismerését, amelyek a háború során jöttek létre, kivéve, ha

azok az érintett felek szabad hozzájárulásával és jóakaratával valósultak meg.”

31

Az

angol kormány a második bécsi döntést nem tekintette a felek szabad akaratából létrejött területi változásnak, de a román‒bolgár craiovai egyezményt, amely Dél-Dobrudzsát Bulgáriához csatolta, ilyennek ismerte el. Kristóffy utolsó, legtöbbet idézett távirata32

is új megvilágításba kerül, ha össze

vetjük az erről készült szovjet feljegyzéssel.33

(Zárójelben az orosz nyelvű szöveget

idézzük, kurzívval a lényeges eltérést jelöljük.) Molotov 1941. június 23-án délelőtt, a német támadás másnapján Kristóffy József követnél érdeklődött Magyarország állásfoglalásáról a német‒szovjet konfliktust illetően: részt szándékozik-e venni a háborúban az „egyik vagy másik harcoló fél oldalán” (Примыкает

ли Венгрия

к той

или

другой

воюющей

стороне

), vagy semleges magatartást

tanúsít? A szovjet külügyi népbiztos a magyar követ moszkvai számjeltávirata sze

rint közölte, hogy „a szovjet kormánynak, mint azt már több ízben34

kijelentette,

nincs követelése35

vagy támadó szándéka

Magyarországgal szemben, nem volt ész

revétele, hogy magyar követelések Románia kárára megvalósuljanak, e tekintetben

a jövőben sem lesz észrevétele.”

36

31Churchill 1940. szeptember 5-i alsóházi beszéde megtalálható angolul: https://api.parliament.uk/

historic-hansard/lords/1940/sep/05/the-war-situation (Utolsó letöltés ideje: 2021. május 28.) Magyarul idézi Juhász Gyula: A magyar revíziós célok és a nagyhatalmak. História,

1990. 3. sz.

15‒17. Felsőházi beszédében Lord Halifax külügyminiszter az angol kormány nevében a tengelyhatalmak diktátumának tekintette a bécsi döntést, amit Romániára rákényszerítettek. („We are

unable to accept the settlement now announced of the Hungarian-Rumanian dispute over Transylvania since that settlement is the result of a dictation by the Axis Powers imposed on Rumania under duress. We do not propose during the war to recognise territorial changes unless these have been evidently and freely agreed between all the parties concerned. I have no doubt all of us in this House hope that at the end of the war there may be a general settlement on lines so just and equitable as to give hope of its durability and to that end His Majesty’s Government will use all their influence.”) Lásd https://api.parliament.uk/historic-hansard/lords/1940/sep/05/the-warsituation (Utolsó letöltés ideje: 2021. május 28.).

32A moszkvai követ 1941. június 23-i számjeltávirata a külügyminiszternek. In: DIMK V. kötet,

867. sz. dokumentum, 1214. Az irat lelőhelye: MNL OL Külügyminisztérium, Politikai osztály általános iratai, K 63 a-75-a-III-636, Szent-Iványi-kézirat, 407/res. pol.-1941. A távirat Szent-Iványi-kéziratba kerülésének történetéről lásd Borsányi Julián: A magyar tragédia kassai nyitá

nya. München, 1985, 246.; Kolontári: i. m. 343‒344., 383‒384. Kolontári Molotov politikai nap

lóbejegyzésére hivatkozik az AVP RF F. 06. Op. 3. P. 11. gy. 132. 1 alapján, ami azonos a szovjet forrásgyűjteményben publikált Podcerob-feljegyzéssel.

33Molotov és Kristóffy 1941. június 23-i beszélgetéséről Borisz Podcerob feljegyzése. DVP 22 июня

1941 ‒ 1 января

1942

. Т. XXIV. Moszkva, 2000. 11. sz. dokumentum, 21.

34Ez utalás Molotov 1940. július 4-i és augusztus 24-i, Kristóffynak tett kijelentéseire.

35Ez utalás Kárpátaljára.

36DIMK V. 1214. A dőlt betűvel jelölt részek nem szerepelnek Borisz Podcerob feljegyzésében. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar‒román határról (1940‒1945)

213