Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Fülöp Mihály: „Erdély, vagy annak nagyobb része”. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar-román határról (1940-1945)
háború kezdetén szovjet részről meddig voltak hajlandóak elmenni a magyar követelések támogatásában. Kristóffy akkor írta számjeltáviratait, amikor a Molotov‒Ribbentrop-paktum megkötését követően a Szovjetunió egymás után foglalta vissza a cári birodalom volt területeit: Kelet-Lengyelországot, a téli háborút követően finn Karéliát, a francia fegyverletétel után a balti államokat: Észtországot, Lettországot és Litvániát. A szovjet‒német megnemtámadási egyezmény titkos jegyzőkönyvének 3. pontja Romániát érintette: „Délkelet-Európa vonatkozásában szovjet részről hangsúlyoz zák érdeküket Besszarábiát illetően. Német részről hangsúlyozzák a teljes politikai érdektelenséget ezeken a területeken.” 10 A szovjet külpolitikában Erdély sorsa a háború kezdetétől összefonódott Besszarábia kérdésével. 1940 nyarán Nagy-Románia mindhárom szomszédja, a Szovjetunió, Magyarország és Bulgária is revideálni kívánta a versailles-i békerendszerben rögzített román határokat.11 A Besszarábia és Észak-Bukovina huszon négy órán belüli átadását követelő 1940. június 26-i szovjet ultimátum nyitotta meg az utat a magyar és a bolgár területi igények érvényesítése előtt. A német kormány jogosnak ismerte el Besszarábiára a szovjet igényt, s bár kifogásolta „egész Bukovina” annektálását, mert az nem szerepelt a korábbi egyezségben, a román kormányt rábírta arra, hogy 24 órán belül elfogadja a szovjet ultimátumot.12 A német akciót az olasz kormány és Románia balkáni szövetségesei is támogatták. A Vörös Hadsereg pár napon belül megszállta az „átadott területeket”: a volt cári birodalmi Besszarábián és az osztrák koronatartományon, Észak-Bukovinán túl az ó-romániai Herca területét és a Duna-delta szigeteit is elfoglalta, a német fenntartás miatt azonban Bukovina déli részének megszállásáról szovjet részről átmenetileg lemondtak. Churchill sem ellenezte Besszarábia elcsatolását az angol területi garanciát 1940. július 1-én felmondó Romániától, noha azt az angol miniszterelnök nem a „régi cári”, hanem az „új szovjet imperializmus” megnyilvánulásának tulajdonította. Churchill Stafford Cripps moszkvai angol nagyköveten keresztül 10A Molotov‒Ribbentrop-paktumként elhíresült megnemtámadási egyezmény és a titkos jegyző könyv szövegét magyarul közli Grotius: http://www.grotius.hu/publ/displ.asp?id=UJYOHQ (Utolsó letöltés ideje: 2020. május 26.) 11A versailles-i békerendszer négy szerződése vonta meg Nagy-Románia határait: Bukovina eseté ben a Saint-Germainben 1919. szeptember 10-én aláírt osztrák békeszerződés; az 1919. november 27-én Neuillyben aláírt bolgár békeszerződés; a Magyarországgal 1920. június 4-én kötött trianoni; az 1920. október 28-i párizsi szerződésben az antant főhatalmai, Nagy-Britannia, Franciaország és Olaszország elismerték Besszarábiát Románia részeként. Ezt megelőzően a központi hatalmak 1918. május 7-én a bukaresti békében Besszarábiát Romániának adták. 12ДОКУМЕНТЫ ВНЕШНЕЙ ПОЛИТИКИ CCCP 1940-22 июня 1941 . T. XXIII. Moszkva, 1995 (a továbbiakban: DVP), 225. sz. dokumentum, 372. Schulenburg német nagykövet Molotov külügyi népbiztosnak Ribbentrop üzenetéről, 1940. június 25. A szövetséges nagyhatalmak vitái a magyar‒román határról (1940‒1945) 209
