Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
ezen nagyértékű hitbizományi levéltárából három havi kutatás után nemcsak huszonegy darabbal gyarapítja magyar nyelvemlékeink sorozatát, de...”62 Azt, hogy a Batthyány-levéltárat hitbizományi jellegűnek tartották 1945 és 1949 között is, a következő források igazolják: 1946. november 16-án a jegyzőkönyv készült a megmentett levéltári anyag átadásáról. Az átadó Kevey István nyugalmazott főszolgabíró, körmendi lakos, aki a levéltárat megmentette, az átvevő Kőszegi János iskolaigazgató, akit Varga Jenő, a hercegi hitbizomány törvényszék által kirendelt gondnoka nevezett ki a „Batthyány-Strattmann hercegi levéltár gondnokává”.63 Kevey István nyugalmazott főszolgabíró a Veszélyeztetett Magángyűjtemények miniszteri biztosának írt 1947. június 23-i levelében kéri, hogy térítse meg neki a szállítási és raktározási költségeit, mert „hg. Batthyány-Strattmann László körmendi hitbizományi levéltárából 1945. év nyarán 17 métermázsa sulyt kitevő oklevelet és iratot” mentett meg.64 Fügedi Erik miniszteri biztos 1947 októberében írt jelentése a miniszteri biztosság 1947. évi nyári-őszi munkájáról: a körmendi kastélyból „még 1945-ben sikerült biztonságba helyezni a magyar történet szempontjából igen nagy jelentőségű könyv tárat, levéltárat, valamint fegyvergyűjteményt. Az akkori nehéz szállítási viszonyok között mindössze 4000 kötetet számláló könyvtár került Budapestre felszállításra, míg a levéltár teljesen szétbomlott, és ennélfogva csak nagyon nehezen szállítható anyagát ideiglenesen a plébániahivatal pajtájába helyezték el, a fegyvergyűjtemény megmaradt részét pedig a római katolikus iskola két kis raktárhelyiségében tárolták. [...] Az elmúlt évek során a gyűjtemények jogi helyzete is tisztázódott, amennyiben kiderült, hogy a tulajdonos Batthyány-Strattmann László Rómában, a pápai kúriáiban mint kamarás teljesített szolgálatot, tehát nem tekinthették nyugatra menekült személynek, és így a tulajdona nem esett az elhagyott javak, fogalma alá. A levéltárban több ezer középkori okmány mellett a két Zrínyi Miklósnak hozzávetőleg 200 eredeti levele volt található, fegyvertárában pedig a törökkori végvárak harcainak tárgyi emlékeit őrizték. Ennek a jelentőségnek szem előtt tartásával tárgyalást indítottam meg a hitbizomány jelenlegi gondnokával. Ennek során egyértelmű megegyezés jött létre, hogy mindaddig, amíg a tulajdonos véglegesen Magyarországra vissza nem tér, a gyűjtemények a megfelelő múzeumokban ideiglenes letétként helyeztetnek el. Ennek alapján a körmendi levéltárt június végén a keszthelyi múzeumba szállítottam be.”65 62Iványi Béla: Magyar nyelvemlékek a herceg Batthyány család körmendi levéltárában. Magyar Nyelv, 1941. 3. sz. 201. 63MNL OL XIX-I-13-709/1949. 64MNL OL XIX-I-13-709/1949. 65MNL OL XIX-I-13-164.286/1947. Szövege kiadva: Nagy: i. m. 67. Kiemelések ‒ R. Gy. Fügedi szö vege ellentmondásos a hitbizományi jelleget illetően. Egyszer magántulajdonosként említi a herceget, sőt amire az elhagyott javak fogalmával utal, az is csak magánszemély tulajdonos esetén Műhely 186
