Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
4. Családi hitbizomány alapításakor a levéltár része volt-e a hitbizománynak? Milyen levéltári források állnak rendelkezésre a hitbizományok kutatásához? A szakirodalom megállapítása szerint a hitbizomány jellegű kötöttségeket, majd 1687-től a hitbizományokat általában alapvetően ingatlanok alkották. Elvétve fordult elő ingóra majorátus-alapítás, sokkal inkább jellemző, hogy az ingatlanokban található ingókat egyszerűen csak hozzárendelik a majorátushoz, kiterjesztve arra is az elidegenítési és terhelési tilalmat. A hitbizomány ugyanis az alapító által, királyi engedéllyel felruházott, meghatározott, kötött öröklési rendnek alávetett jószágok összessége, amelyre nézve elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn.40 A definíció lényegében szükségtelenné teszi, hogy a levéltár szóba kerüljön az alapításkor. A levéltár elsősorban birtokjogokat védett, vagyis elidegenítése alapesetben fel sem merülhet, mert ez a birtokok esetleges elvesztésével járhat együtt, amennyiben adott esetben nem sikerül bizonyítani a törvényes megszerzést. Az alapítólevelek ezért általában nem foglalkoztak a levéltárral, nem tesznek említést a levéltár hitbizományi kötelékéről. A levéltári anyag eredetileg jogbiztosítási céllal állt össze, birtokjogokat biztosít, ezért értelemszerűen osztozik a birtok sorsában, amelyre vonatkozik. A hitbizományi kötöttségek alá került birtokokra vonatkozó iratok a családi levéltárban maradtak a többi, esetenként nem hitbizományi birtokokra vonatkozó iratokkal együtt. 1848 után nem csak megmaradtak régi családi hitbizományok, hanem 1852–1879 között 17 új hitbizomány keletkezett az országban.41 Fontos rögzíteni, hogy a hitbizományi ügyek különböző helyeken megőrzött iratokból rekonstruálhatók napjainkban. Korábban a történeti kutatás kizárólag a hitbizományi birtokosok családi levéltárában fennmaradt hitbizományi iratokra fókuszált, közölték is 14 családi levéltár ilyen jellegű iratainak jegyzékét.42 Ezen kívül azonban nagyon fontos forráscsoportot jelent az 1868. évi 54. törvénycikket követően a vármegyei törvényszékek mint hitbizományi bíróságok felügyelete alatt keletkezett iratanyag. Az említett törvény felhatalmazása alapján az 1869. április 9-i igazságügyminiszteri rendelet a hitbizományra vonatkozóan egyes, elsősorban eljárási jellegű szabályokat állapított meg, és az Igazság ügy minisztérium hatáskö rébe utalta a hitbizományi ügyek intézését. Ennek következtében keletkezett és maradt ránk az igazságügyminisztériumi levéltár Általános iratok (1867–1944) 33 csomónyi „Hitbizományi iratok” állaga.43 Az Igazságügyminisztérium és a megyei törvényszék mint hitbizományi bíróság szoros kapcsolatban volt egymás-40Peres Zsuzsanna: A családi hitbizományok megjelenése Magyarországon . Pécs, 2014, passim. 41Östör József – Petrovay Zoltán: Hitbizományi jog . I–II. Budapest, 1937, passim. 42Kállay István: Hitbizományok iratai az Országos Levéltárban. Levéltári Szemle , 1978. 3. sz. 537– 545.; Uő: A családi hitbizományok Magyarországon. Levéltári Közlemények, 1979. (50. évf.) 69–90. 43MNL OL, Igazságügyminisztériumi levéltár, Igazságügyminisztérium, Általános iratok (a továb biakban: K 579), 471–504. csomók. Műhely 178
