Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Műhely - Rácz György: Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után. A Batthyány- és a Nádasdy-levéltárak esete
A szintén az Országos Levéltárban lévő Nádasdy család nádasdladányi levéltárát ugyanaz az ügyvédi iroda kísérelte meg visszaadatni a családnak 2015-ben. A levéltár állami kezelésbe vétele jól dokumentált: 1946 májusában az özvegy grófné felajánlotta ideiglenes letétként az állam számára. A Veszélyeztetett Magán gyűj te -mé nyek Biztossága számára kiutalt pénzen, májusban és júniusban a levéltár és a múzeum alkalmazottjai összesen hét alkalommal utaztak Nádasdladányba és szállították be a levéltárat, a könyvtárat és a képtárat. A levéltár beszállítását Fügedi Erik, ekkor még mint az Országos Levéltár tisztviselője felügyelte. A „három tonna” tehergépkocsira való levéltári anyag szépen átvészelte a front vonulását, eredeti őrzőhelyén a szovjet csapatok bevonulásakor – a tároló egységekből való kidobálás miatt – csak kisebb károkat szenvedett. Az ügyirat említi az ideiglenes letétbe adást, de sem letéti szerződés, sem átadás-átvételi iratjegyzék nem készült. A gyarapodási és a letéti naplóban nem szerepel, mert a bekerüléskor az Országos Levéltár nem vezetett letéti nyilvántartást, ekkoriban az ügyiratban rögzítették a bekerülési körülményeket. A Nádasdy-levéltár összesen tíz alkalommal gyarapodott 1960 és 2007 között különféle – többnyire vásárlás és ajándék – jogcímeken.4 Az Országos Levéltár álláspontja szerint az iratanyag a hitbizományok felszámolását elrendelő törvénnyel (1949. évi VII. törvény) 1949-ben állami tulajdonba került, így értelmezésünk szerint az ideiglenes letét jogérvénye megszűnt. Álláspontunkat a magyar állami tulajdont kezelő Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. jogászai is elfogadták és megerősítették 2015-ben. A feltárt bizonyítékok ellenére az illetékes miniszter döntése értelmében az állami tulajdonjog fennállása „minden kétséget kizáróan nem bizonyítható” , ezért az 1946-ban bekerült anyagot kérés esetén vissza kellett volna adni a tulajdonosnak.5 Az örökösök eleinte nem kívánták elvinni a levéltárat, hanem a magyar államnak felkínálták megvételre. Időközben a kormány 22/2019. (II. 25.) rendelete hatályon kívül helyezte a közgyűjteményekben őrzött, vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendeletet. Ezzel a helyzet megfordult: megszűnt az a korábbi gyakorlat, amelynek értelmében az államnak, a múzeumoknak és a levéltáraknak kellett egyértelműen bizonyítani, hogy jogosan van birtokukban a műtárgy. Az új rendelet értelmében az igénylőnek kell bizonyítani kétséget kizáróan a tulajdonjogot. 2019 nyarán a család és jogi képviselője személyesen kísérelte meg a levéltári anyagot elvinni a Bécsi kapu térről, de az Országos Levéltár megtagadta a Nádasdy-levéltár kiadását arra hivatkozva, hogy a birtokbavétel jogalapja megszűnt. A család és jogi képviselője bíróságon keresi igazát, az ügy jelenleg is függőben van. Volt idő, amikor komoly veszélynek tűnt, hogy mindkét család esetében a család és az állam megegyezik a „vásárlásról”. További igénylők és örökösök nyújtották be 4 MNL OL, Nádasdy család nádasdladányi levéltára, P 507 (https://www.eleveltar.hu/). 5 Miniszterelnökség, Közigazgatási Államtitkár, iktatószám: KTHÁT/180/3/2016. sz. (2016. ápr. 16.) Az egykori hitbizományi és családi levéltárak állami tulajdonba vétele 1945 után 167
