Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Sasfi Csaba: Egészségügyi dokumentáció mint a levéltáros szakma (egyik) nagy kihívása
Országos Ideg- és Elmegyógyászati Intézet régi kórlapjai alapján; az 1868 és 1918 közötti időszak mintegy félezer betegének dokumentációját dolgozta fel, célirányosan kiegészítve egy vidéki kórház néhány kiemelkedő jelentőségű kórlapjával.46 Nem sokkal később Pisztora Ferenc immár egy 3194 betegre kiterjedő kórlapfeldolgozás alapján elemezte a skizofrénia és a paranoid kórformák gyógyítását ugyanazon időszakra nézve.47 Utóbb ezen előzményeket is hasznosítva Kövér György írt elmegyógyintézeti kórlapok feldolgozásán alapuló pszicho-társadalomtörténti tanulmányt.48 •Végül Csapody Tamásnak a bori zsidó munkaszolgálatosokról írt tanulmá nyát említem a példák között, amelyben a 7. M. kir. szombathelyi 3. honvéd helyőrségi kórház 1930 és 1945 közötti iratait is nagyban használta az egykori üldözöttek sorsának felderítéséhez.49 Ez az írás egy különleges történelmi helyzet különleges szereplőiről szól, és bár szó esik benne Radnóti Miklósról is, de alapvetően egy történeti kényszerrel elkülönített embercsoport válságos életszakaszát tárja fel. A tanulmányban jellemzően nagy szerepet kapnak a kórházi iratok mint egészségügyi dokumentáció. Az egészségügyi dokumentáció tudományos felhasználásának a fenti példákkal jellemzett ismertebb eljárásai jelenthetik a levéltári megőrzésre történő kiválasztásnak a rendelet fenti kitételével megegyező szempontjait. Konklúzió: mintavétel A 2009-ben 250 folyókilométernyire becsült egészségügyi dokumentációs irat archiválási lehetőségeit mérlegelve a Fehér–Horváth szerzőpáros írásuk végén négy lehetőséget vázolt fel, amelyek közül meggyőződésem szerint a második, a „részleges megőrzés” a járható út, kiegészítve a negyedikként említett „képi digitalizálás, alapadatokkal” lehetőséggel. A részleges megőrzés a „maradandó értékűnek tekinthető dokumentáció válogatási, selejtezési szempontjainak meghatározását, 46Frank Tibor: A pszichiátriai kórrajz mint történeti forrás. Világosság, 1978. 4. sz. 239–247. Későbbi időszakra vonatkozó, hasonló témakörű feldolgozás Kovai Melinda 2010-ben megvédett PhD-disszertációja: Politika, hatalom és tudás a Kádár-korszak pszichiátriai kórrajzain. 2010. (Kézirat, Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Doktori Iskola). 47Pisztora Ferenc: A schizophrenia és a paranoid kórformák gyógyítási kísérletei a monarchia kora beli Magyarország különféle psychiátriai intézményeiben. Orvostörténeti Közlemények, 92. évf. 1980. 53–87. Ebben a kötetben további pszichiátriai kórlapokon alapuló elemzések olvashatók az előbbi szerző és munkatársai tollából. 48Kövér György: Hysteriától a tébolyodottságig. Klára és Emma párhuzamos esettörténete. Korall, No. 21–22. 2005. november, 68–96. 49Csapody Tamás: A bori zsidó munkaszolgálatosok Szombathelyen és környékén. Vasi Szemle, 2013. 3. sz. 278–321. Egészségügyi dokumentáció mint a levéltáros szakma (egyik) nagy kihívása 143
