Levéltári Közlemények, 91. (2020)
Levéltártan - Balázs Gábor: A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában
tást lehet várni, konkrét kérdésekben azonban nem foglalnak állást. Érdekes módon az osztályvezető maga sem tartotta ekkor reálisnak azt, hogy az értékhatár alatti szervek körét végérvényesen és megnyugtatóan meghatározzák.13 E rövid, a szakmai gondolkodás fejlődését bemutató és tanulmányunk gondolati kereteit meghatározó fejezet végén még Szegőfi Anna 1999. évi, az éves levéltári vándorgyűlésen elhangzott előadására szeretnénk utalni. Ekkor az előadó megállapította, hogy az iratképzők értékhatár alá sorolása lényegében fondképző-szinten való iratértékelést jelent, hiszen annak „legfontosabb alapelve, hogy az értékhatár egy adott történelmi korszakban egy adott szervtípusra vonatkozik.”14 Szegőfi sze rint „sürgősen szükség van az államigazgatás területi szerveinek iratértékelésére, értékhatár-vizsgálatra és a levéltári átvétel minimum jegyzékére, nyilvánvalóan szervtípusonként.”15 A megoldás tehát még váratott magára. A levéltári illetékességbe tartozó szervek kérdése napjainkban A közelmúltig nehezítette a levéltári érdekek érvényesítését az, hogy nem volt jogilag egyértelműen meghatározva16 a közfeladat fogalma. 17 A levéltári illetékességbe tartozó szervek esetében jelentős mértekben megkönnyíti az esetlegesen felmerülő viták eldöntését a közfeladat-kataszter létrehozása, illetve annak beemelése a levéltári törvénybe. Az állami feladatkataszter komoly államigazgatási előkészítő munka eredményeként jött létre. A Magyary Program keretében 2011-ben a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Közigazgatás-tudományi Karán egy projekt keretében indítottak teljes körű felmérést. Az akkor tervbe vett közfeladatkatasztert úgy képzelték el, mint olyan szakmai anyagot, amely mind a deregulációt, mind pedig a végrehajtási szintű jogalkotást képes lesz segíteni.18 Az így megalkotott közfeladat-kataszter lett a levéltári törvény új szövegének egyik legfontosabb referenciapontja a levéltári hatáskör megállapításának kérdésében. Az 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.) jelenleg hatályos szövege szerint ugyanis közfeladatot 13Koroknai Ákos: A noszvaji levéltáros találkozó. Levéltári Szemle , 1986. 3. sz. 88. 14Szegőfi Anna: A levéltárak iratértékelési és selejtezési feladata. Levéltári Szemle , 1999. 3. sz. 18. 15Uo. 20. 16A probléma meglepően régi. Magyary Zoltán már 1932-ben A magyar közigazgatás tükre című munkájában kísérletet tett a közigazgatás feladatainak számba vételére, ami 9850 tételt tartalmazott, hozzárendelve az eljáró közigazgatási szervezetet és a hatályos jogszabályi hivatkozást. Haraszti: i. m. 18. 17A közfeladat fogalmához lásd: https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100195.tv (Utolsó letöl tés ideje: 2020. december 8.) 182011 áprilisában kezdődött meg a munka egy oktató, két központi koordinátor, nyolc ágazati koordinátor és 190 adatfeltöltő (kétfős munkacsoportokra bontva a 90–95. alágazat szerint) együttműködésével. A vonatkozó jogszabályokból, közjogi szervezetszabályozó eszközökből, egyéb belső szabályozókból (alapító okiratok, SZMSZ-ek) kellett kialakítani a közfeladatok adatbázisát. Haraszti: i. m. 18. A levéltári értékhatár kérdése a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára gyűjtőterületi munkájában 103
