Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
tős támogatói körrel rendelkezett a magyar hivatali elit körében. Mellettük természetesen nélkülözhetetlen volt a „valódi” elit támogatása is. Ennek a csoportnak a tagjait a II. Mátyáshoz és Khleslhez küldött levelek aláírói között találjuk. Ide tar tozott Forgách Zsigmond, Czobor Mihály, Erdődy Kristóf, Pálffy István és Bosnyák Tamás is. 1614–1615 fordulóján Pethe László mellett Esterházy Miklós, Erdődy Tamás, Hans Prainer és veglai Horváth Gáspár is azok között volt, akik kérelmezték V. Pál (1552–1621) pápától, hogy küldje vissza Pázmányt Magyar -országra.133 A szentatya 1615 elején kelt válaszában nyugtázta Horváth Gáspár kérését és biztosította, hogy döntésekor mindenképpen figyelembe fogja venni az egykori lengyel kapitány levelét is.134 Horváth szerepvállalása Pázmány kinevezé sében arra enged következtetni, hogy ekkor már jó ismeretségben állhattak egymással. A későbbi évek történései pedig meg is erősítik, hogy kapcsolatuk egészen Horváth haláláig jó volt. Pázmány 1616-os érsekké való kinevezése és az utána folytatott tevékenysége elég jól ismert. Az elkövetkező években az új főpap erőteljes egyházszervező tevékenységet fejtett ki, mellette pedig politikai szempontból is az ország egyik legjelentősebb alakja lett. Érseksége alatt természetesen nem feledkezett meg az őt segítőkről és az általa alkalmasnak talált személyekről sem. Erre kiváló alkalmat nyújtott az 1618-ban összehívott koronázó országgyűlés. A Diétának számos problémát kellett orvosolnia. A legfontosabb feladata egyértelműen Ferdinánd stájerfőherceg ifjabb királlyá választása és koronázása volt. Mellette a Thurzó György 1616-os halála óta üresedésben lévő nádori hivatal és több más, vacantiá ban lévő tisztség betöltésére is sort kellett kerítenie a gyűlésnek.135 Az 1618-as országgyűlés különösen fontos volt veglai Horváth Gáspár szempontjából, ugyanis ez alkalommal kapott először meghívást a magyar Diétára, méghozzá a mágnások között.136 Dolgozatunk szempontjából a legfontosabb kérdés a kamaraelnöki tisztség be -töl tése volt. A hivatal már 1617 vége óta betöltetlenül állt, ugyanis az addigi elnök, hetesi Pethe László a Bethlen Gáborral folytatott nagykárolyi tárgyalások alatt meghalt. Az esetről a Magyar Kamara viszonylag gyorsan tájékoztatta II. Mátyás királyt. A jelentés szerint Pethe László betegen tért vissza Kistapolcsányból, és november 28-án meg is halt.137 A kamara tanácsosai gyorsan kívántak gondoskod -133Uo. 312. 134V. Pál levele veglai Horváth Gáspárhoz. Róma, 1615. január 9. In: Tusor: i. m. 343. 135Forgách Zsigmond nádor az üresedésben lévő hivatalokra javasolt személyeket, amely hivatalok a következők voltak: dunántúli főkapitány, felső-magyarországi főkapitány, országbíró, főétekfogó, főajtónálló, udvarmester és a Magyar Kamara elnöke. Forgách Zsigmond II. Ferdinánd királyhoz. Pozsony, 1618. május 21. ÖStA HHStA Ungarische Akten Comitialia Fasc. 399. fol. 392–393. 136Tatjana Guszarova: A 17. századi magyarországi országgyűlések résztvevői. Levéltári közlemé nyek, 2005. 2. sz. 93–148. Itt: 99. 137Magyar Kamara II. Mátyás Királyhoz. Pozsony, 1617. november 28. ÖStA HKA Hoffinanz Műhely 142
