Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Csikós Gábor: „Magyar csoda” vagy a „régi iskola”? A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967)
A Kádár-korszak alakuló képe A Kádár-korszak svéd sajtóképének alakulásával kapcsolatban beszédesek az illuszt rációk is. Hámori László 1959-es beszámolóját a vasfüggönyt Marienbergnél erősítő osztrák katonák képe kíséri. Az évfordulós cikk szerint Magyarország iránt háttérbe szorult a nemzetközi érdeklődés, és az „ember csalódottan veszi tudomá sul, hogy Magyarországon a kommunistáké a hatalom, és a magyar népnek semmilyen segítség nem nyújtható.” A külügyminiszter, Sík Endre ugyanakkor azt nyilat kozta: „Ma jobban élnek a magyarok, mint bármikor történelmükben.” Ezt Hámori is elismerte, mivel Budapesten az emberek jól öltözöttek, mindenféle termék kapható (nem úgy, mint Bulgáriában vagy Romániában). Leírja ugyanakkor, hogy továbbra sincs amnesztia – a híres írók: Háy Gyula és Déry Tibor azért ülnek még mindig börtönben, mert Rákosi ellen írtak, akinek felelősségét a sztálinista módszerek alkalmazásában a mostani kormány is elismeri. A cikk név szerinti listát közöl az abban az évben letartóztatottakról: budapesti, pécsi, miskolci és nagykanizsai lakosokról, akik munkások és értelmiségiek, mind fiatalok. Tévedés lenne azt hinni, hogy a rendszer pacifikálásra törekszik; Kádár példával akar szolgálni a többi szatellitállamnak is: Rákosinak nem sikerült a mezőgazdaság kollektivizálása, Kádár ezt 1965-ig végre akarja hajtani, miközben további iparosítást és életszínvonal-emelést ígér.53 Korábbi cikkében Hámori arról írt, hogy Kádár folyamatosan navigál pártja frakciói között, és nem tudja függetleníteni magát a sztálinisták befolyásától. Noha sokan amnesztiát vártak április 4-e kapcsán, ez nem csak elmaradt, de Bali Sándor és Rácz Sándor életfogytiglani börtönbüntetést kaptak a munkástanácsokban vállalt szerepükért. A magyarországi sajtó hallgatott azokról az újpesti munkásokról is, akik közül tízet halálra ítéltek 1956-os szerepük miatt. Hámori részletezi az egyházat érintő hátrányokat is, így azt, hogy nem nevezhetnek ki papot, a papképzést pedig felszámolták. A sztálinisták erősödése a rendőrség szintjén is jelentkezett: többször vizsgálták azokat, főleg idős szülőket, akiknek Nyugaton élt rokonuk. A pletykák szerint Kádár János emiatt a baloldali frakció miatt a távozását tervezte, ám a baloldal fő emberei (Apró Antal, Marosán György és Kiss Károly) nem voltak elég erősek a centrum megtöréséhez, inkább csak Prága és Moszkva támogatására számíthattak.54 A Kádár-kép kedvezőbbé válása a hatvanas évek elejétől már érzékelhető. Számos tényező mellett közrejátszhatott ebben vezető svéd értelmiségiek megengedőbb attitűdje a kommunista rendszerekkel szemben. A Svenska Dagbladet kari katúrája éppen arra az ellentmondásra hívta fel a figyelmet, hogy a Nemzetközi Lenin békedíjas Artur Lundkvist (1906–1991) svéd író számonkérte a demokrácia 53Svenska Dagbladet , 1959. október 22. Ungern efter tre år (Magyarország három év múltán). 54Svenska Dagbladet , 1959. május 17. Stalinisterna har åter övertag i Ungern (Sztálinisták újra átvették a hatalmat Magyarországon). A magyar kollektivizálás a svéd sajtóban (1948–1967) 61
