Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Somorjai Ádám: Az egyházi joghatóság változása a Dunától északra fekvő, ismét csehszlovák államterületen, 1945–1949. Vatikáni iratok alapján
213 SOMORJAI Á DÁM OSB AZ EGYHÁZI JOGHATÓSÁG VÁLTOZÁSA A DUNÁTÓL ÉSZAKRA FEKVŐ, ISMÉT CSEHSZLOVÁK ÁLLAMTERÜLETEN, 1945–1949 Vatikáni iratok alapján Csíky Balázs (1978–2016) emlékére A trianoni békekötés kihasította az esztergomi érsekség területéből a Dunától északra fekvő területeket, a korábbi érseki székhely(ek)kel együtt. A török időkben ugyanis Esztergomot el kellett hagyni, a székhely Nagyszombat (Tyrnavia, szlovákul Trnava, németül Tyrnau) lett, de volt egy második székhely is, mert az esztergomi érsek palotát építtetett Pozsonyban, hogy jelen legyen az ország fővárosában, ahol a magyar államiság hivatalszervei épültek ki, többek között a rendi gyűlést is ott tartották. Majd amikor Rudnay Sándor hercegprímás visszatért Esztergomba,1 Nagyszombatban helynökség maradt, ahonnan a mindenkori helynök nemcsak a Nagy-Dunától, hanem a Kis-Dunától északra fekvő területeket is kormányozta, így a Kisalföldet is. Csehszlovákia kormányzata kezdettől azt az álláspontot képviselte, hogy az egyházkormányzati határoknak meg kell egyezniük az országhatárokkal, így nem egyezett bele abba, hogy például a breslaui érsekségnek a cseh országterületen fekvő részeit az akkor németországi Breslauból, a csehszlovák–magyar határ által ún. szelt egyházmegyéket pedig magyarországi székhelyről kormányozzák.2 Az Apostoli Szentszék ezért a nagyszombati helynöki hivatalt 1922-ben közvetlenül Róma fennhatósága alatt apostoli kormányzósági rangra emelte, és a csehszlovák állammal 1927-ben megkötött és 1928 elején ratifikált „modus vivendi” értelmében határait 1937-ben kijelölte. A másfél évtizeden át tartó folyamatot lezáró döntés,3 az 1937. szeptember 2-én megjelent, „Ad ecclesiastici regiminis” kezdetű bulla4 egy esztendővel később aktualitását veszítette, 5 mert 1938. november 2-án az 1 A szlovák érzelmű Rudnay Sándor (1760–1831), 1815-től Erdély püspöke, 1819-től esztergomi érsek, Magyarország prímása, aki a főkáptalannal együtt 1820-ban költözött vissza Esztergomba, 1822-ban kezdte építtetni az esztergomi bazilikát. Lásd Rudnay Sándor és kora . Szerk. Käfer István. 2. kiadás. Budapest – Esztergom, 2007. 2 Somorjai Ádám OSB: Helyzetkép a trianoni békeszerződés által szelt római és görögkatolikus egy házmegyékről. Kézirat, megjelenés előtt. 3 Az Apostoli Szentszék és Csehszlovákia tényezőinek tárgyalásairól több mint tucatnyi teljes levél tári dobozt találunk a Vatikáni Államtitkárság Államközi Szekciója Történeti Levéltárában. Az anyag feldolgozásra vár.
