Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Ordasi Ágnes: Akik elmentek – és akik maradtak. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között
található Albrecht úti épületébe tette át a kormányzóság székhelyét.6 (Pár nappal később a Tengerészeti Hatóságot is elhelyezték.)7 Másodszor pedig annak, hogy Jekelfalussy indulása előtt Egan Lajos kormányzóhelyettesre bízta a kormányzóság helyi működtetését, valamint a kikötővárosban élő magyar állampolgárok személyi és vagyonbiztonságának szavatolását. Azaz a kormányzóság lényegében kettévált. Míg a kormányzó kezdetben Orosdy, Villani és Szitányi (később Hajnik Miklós miniszteri segédfogalmazóval, Bertalan Ferenc hivatalszolgával és Szvat Mihály kapussal kiegészülve) a fővárosban hivatalnokoskodott, addig Egan Lajos a kormányzóság többi tagjával a kikötővárosban asszisztálta végig a magyar államhatalom Fiuméből való kiszorulását.8 E ponton három tényezőt kell megemlíteni. Az egyik, hogy bár 1918. december végétől a hivatal a felszámolás alatt álló fiumei kormányzóság nevet vette fel, a kormányzó nyugdíjazásáig (ami alig egy hónappal előzte meg a trianoni szerződés hatálybalépésének időpontját) de jure gyakorolhatta jogköreit. 9 A másik az, hogy noha a kormányzóság beosztottjai állami alkalmazottként ténylegesen is magyar állampolgársággal rendelkeztek, többen közülük már Fiumében születtek,10 é s egyesek nem is feltétlenül vallották magukat magyar nemzetiségűnek. Ehhez hasonlóan a helyi társadalomba való integrációjuk közt is jelentős különbségek figyelhetők meg. Mindezt azért fontos hangsúlyozni, mert az államfordulatok során a lehetőségeiket és boldogulási stratégiáikat képzettségük, szakértelmük, nyelvismeretük mellett társadalmi megítélésük legalább ugyanannyira meghatározhatta. Végül pedig azt is meg kell említeni, hogy a kormányzóság felszámolása még a kormányzósági alkalmazottak számára sem jelentett feltétlenül kudarcot. Sőt, miként az egyes életutakból kiderül, az egykori alkalmazottak olykor egyfajta ugródeszkaként, vagy legalábbis jó referenciaként és erős indulási pontként profitáltak a kikötővárosban töltött évek tapasztalataiból és az ottani szűkre szabott lehetőségek közüli szabadulásból.11 Éppen ezért a fiumei kormányzóság alkalmazottjai helyzetének 6 Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára (a továbbiakban: MNL OL), Miniszterelnökségi Levéltár, Miniszterelnökség, Központilag iktatott és irattározott iratok (a továbbiakban: K 26), 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 5031/1918. XXVII. tétel. (4905. a. sz.); MNL OL K 26, 1187. cs. 1918. XXVII. tétel. 1906./1921. XXIV. tétel. (1906. a. sz.); Egan Lajos naplója – Impériumváltások Fiumében a kormányzóhelyettes szemével (1918–1920). Szerk., s. a. r., bev. tan., jegyz. Ordasi Ágnes. Budapest, 2019, 58. 7 Egan Lajos naplója ... 58. Ablonczy Balázs legújabb munkájából ismert, hogy hasonló hivatalát helyezések máshol is akadtak. Például Kechkeméthi Pethes László selmec- és bélabányai főispánkormánybiztos a rá bízott területek idegen megszállását követően egy hónappal később, 1919 februárjában hivatalát budapesti lakásán rendezte be. Igaz, ellentétben Jekelfalussyval, Kechkeméthi a megszállás ellenére még egy darabig továbbra is a helyszínen maradt. Ablonczy Balázs: Az isme retlen Trianon. Budapest, 2020, 168. 8 Egan Lajos naplója ... 9 A békeszerződés ratifikálására 1920. november 15-én, becikkelyezésére pedig 1921. július 21-én került sor. 10Tehát alanyi jogon automatikusan fiumei illetőséggel rendelkeztek. A fiumei kormányzóság tisztviselői a két világháború között 161
