Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
1615-ben váratlanul meghalt Forgách Ferenc. Az így megüresedett esztergomi érseki pozícióba pedig egy hosszas küzdelemben, különböző érdekcsoportok és egyéni politikai döntések nyomán Pázmány Pétert választották ki utódjául.130 Pázmány megválasztása során a legjelentősebb szerepet Melchior Khlesl (1552– 1630) bécsi püspök játszotta, aki Forgách érsek halálával elérkezettnek látta a lehetőséget arra, hogy a Habsburg Monarchiához tartozó Magyarországra is kiterjessze politikai elképzeléseit. Reálpolitikusként biztosra kívánt menni, így kiemelt figyelmet fordított Pázmány kinevezésére. A püspök és a jezsuita páter kölcsönös egymásra támaszkodása tipikus kora újkori jelenségnek számított. Khleslnek a kül- és belpolitikai céljai megvalósítása érdekében szüksége volt megbízható emberekre az olyan fontosabb pozíciókban, mint az esztergomi érsekség. Pázmánynak pedig egy erős támogató kellett, akire patrónusként tekinthetett. Így következhetett be Pázmány életében az a korántsem gyakori, kicsit meseszerűnek ható esemény, hogy a jezsuita rendből távozását fontolgató szerzetesből egyszerre az ország prímása váljék.131 Khlesl és a bécsi udvari körök mellett ebben jelentős szerepet játszottak a magyarországi rendek is. A jezsuita páter érdekében közbenjáró magyar katolikus világi elit szervezője, hetesi Pethe László kamaraelnök (1612–1617) veglai Horváth Gáspár hivatali elődje volt. Pethe mellett hasonlóan fontos szerepet játszott a kamara tanácsosa, Partinger Gáspár is, aki leginkább háttértevékenységével vette ki részét a szervezkedésből. A „rejtőzködő” Partinger személyét és szerepét azonban már Lukács Lászlónak sikerült beazonosítania. Pethe László viszonylag korán, 1615 decemberében komoly erőket mozgatott meg Khleslnél – ajándékokat küldött neki Forgách hagyatékából –, hogy a külképviseleteken mozdítsák elő Pázmány ügyét. Pethe 1615-ös, valamint későbbi ténykedése és kiállása Pázmány mellett nem a véletlen műve volt. A jezsuita páter ugyanis jól ismerte Pethét és családját. A kamaraelnök feleségével, Kapy Annával is kimondottan jó viszonyt ápolt. Lelki vezetője volt az asszonynak, valamint neki ajánlotta egy korábbi művét is.132 Pázmány és Pethe László kapcsolata mellett fontos megemlíteni az érsekaspiráns személyes hatását is. Pázmány ekkor már jól ismerte a magyarországi viszonyokat, hiszen az országban teljesített szolgálata alatt lehetősége volt összeismerkedni befolyásos személyekkel. Támogatói között olyan nemeseket találunk, mint Lippay János, Madochány János, Cziráky Mózes, Kereszthúry András, Pakay Benedek, Kittonicz János, Pathay István és Szombathelyi György. Köznemesi státusuk ellenére valamennyien országos méltóságokban voltak. Így Pázmány jelen-130Pázmány érsekké választásának körülményeiről Tusor Péter végzett kutatásokat, amelyek ered ményeit egy forrásokkal is bőségesen illusztrált kiadványban jelentette meg. Lásd Tusor Péter: Pázmány, a jezsuita érsek, Budapest, 2015. 131Uo. 244–245. 132Uo. 310–311. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 141