Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
ugyanis megerősítette Horváth Gáspár és a többi nemes birtokjogát Tasnádon. A várost két évvel később 32 000 forint zálogösszegben váltotta magához Horváth Gáspár.126 Pénz- és birtokügyekben veglai Horváth a későbbiekben is igen aktív maradt. Mikola János tanácsúr feleségének, Kovacsóczy Zsuzsannának nyújtott segédkezet egy Náprágyi Demeter püspökkel folytatott hitelügyletben. Horváth Gáspár mint meghatalmazott járhatott el a győri püspökkel szemben.127 Az egyes ügyek súlyát nem nagyon lehet megítélni, Horváth Gáspár mozgásteréről azonban sokat elárulnak. Birtokainak gyarapodása nem volt számottevő. Azonban a fent említett mediátori feladatai révén igyekezett pozícióját az erdélyi katolikus eliten belül megerősíteni. Magyarországi érdekeltségei miatt könnyebben tudott szerepet vállalni az Erdélyen kívüli ügyek intézésében is. Ezt, a jó tárgyaló- és érdekérvényesítő képességét próbálta meg kamatoztatni a Bethlen Gábor vezette Erdélyi Fejedelemség és a Bécsi Udvar közötti elmérgesedett helyzet lecsillapítására is. 1617-ben önként vállalkozott arra, hogy Felső-Magyarországra utazik a lázongó hajdúk lecsillapítása végett. Pázmány Péter ugyan ellátta őt instrukciókkal, de némi fenntartásokkal kezelte Horváth Gáspár sikerének lehetőségét. Felső-Magyarországon a megbízólevelét be kellett mutatnia Forgách Zsigmond főkapitánynak, és vele közösen kellett eljárnia, hogy sikerüljön a rendet helyreállítani. Az utasítás értelmében az erdélyi fejedelemmel is egyeztetnie kellett, valamint a hajdúkkal is tárgyalni.128 Pázmány fenntartása érthető volt, ugyanis alig egy évvel korábban, érseki kinevezése előtt, még turóci prépostként az uralkodó őt küldte a térségbe a lázongó protestánsok lecsillapítására, így első kézből tapasztalhatta, hogy milyenek is a közállapotok a térségben.129 * Dolgozatunk első részében végigkövethettük veglai Horváth Gáspár karrierjét a kezdetektől a Magyar Királyságban való letelepedéséig. A második részben az új hazájában való szerepvállalását mutatjuk be. Időben és térben kissé visszakanyarodva a királyság irányába, veglai Horváth Gáspár neve több érdekes esemény kapcsán is felbukkan. Ilyen volt az 1610-es évek közepén Pázmány Péter magyarországi tevékenysége, amelynek eredményeként a jezsuita páter elfoglalhatta az esztergomi érseki pozíciót. Az érsekké való kinevezésből Horváth Gáspár is kivette a részét. Tasnád városával kapcsolatban. 1617. október 13. 126Bethlen Gábor, Gyulafehérvár, 1618. január 4. Erdélyi Nemzeti Múzeum Levéltára, Josika család hitbizományi levéltára, Fasc XII., nr. 17. 127MNL OL F 15 XX. köt. fol. 57–59. 128Pázmány Péter instrukciója veglai Horváth Gáspár részére. Nagyszombat, 1617. január 3. Esztergomi Prímási Levéltár, Acta Radicalia Classis V. Nr. 106. 129Bitskey: i. m. 130–131. Műhely 140
