Levéltári Közlemények, 90. (2019)
Műhely Károlyi Bálint: Egy rendhagyó karrier. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja
lomot az új birtokos – pénzt nem sajnálva – gazdagon feldíszítette és új papot is hozatott, méghozzá a jezsuitáktól.82 Veglai Horváth Gáspár és újdonsült felesége törekvései a teplai birtokok megszerzéséért egybeesnek a tizenötéves háború időszakával. A kérdés ezek után adott. Milyen szerepet vállalt Horváth Gáspár az események folyamán? Lengyelországi tevékenysége miatt szinte kizárható, hogy bekapcsolódott volna a magyarországi eseményekbe. Korábbi patrónusa, Báthory András a háború kibontakozásával egyre aktívabban igyekezett a fejedelemség politikájába beavatkozni.83 1599-ben rövid ideig a fejedelmi címet is megszerezte, uralkodása azonban tragikusan végződött.84 Hősünk ebben az időszakban, egészen pontosan 1599 novemberében for dult Zamoyski kancellárhoz, hogy értesítse, megkapta a királytól az engedélyt erdélyi útjához. Ugyanakkor további szolgálatairól is biztosította a lengyel főurat.85 Utazásának célja nem ismert. Talán Báthory hívhatta Erdélybe a tapasztalt katonát, hogy segítse küzdelmét. Az engedélyt ehhez azonban későn kapta kézhez, így szerencséjére elkerülte egykori patrónusa tragikus végzetét. Ezt követően nincsenek információink arra, hogy Horváth Gáspár kereste volna a Báthoryakkal való kapcsolatot. Annál is inkább, mert egysége 1599-ben már a Porosz Hercegségben tartózkodott.86 Nem sokkal később pedig az irányítása alatt lévő hajdúsággal részt vett a litvániai hadjáratokban 1601 márciusa és decembere között ezer katonával.87 Magyarországi birtokszerzései már a háború végének időszakára estek. A jelek szerint rövid királysági tartózkodásai alatt volt lehetősége új kapcsolatok kiépítésére. Ezek közül talán az egyik legjelentősebb a Lengyelországban is érdekeltségekkel rendelkező Thurzó családdal való kapcsolat volt. A Thurzó Györggyel folytatott levelezéséből jó képet kaphatunk arról, hogy a lengyel király magyar testőrkapitánya milyen szerepet is vállalt ebben az időszakban. Az 1600-as évek elején még biztos kétlaki életet folytatott, mivel kapitányi szolgálata a lengyel királyi udvarhoz kötötte, ezért leveleit nagyrészt Krakkóból címezte. Azonban az is látható, hogy egyre többet időzött Liptó vármegyei birtokán, Teplán. Horváth Gáspár egyfajta közvetítő, azaz mediátori szerepet igyekezett betölteni Magyarország és a 82A jezsuita rend évkönyvéből. A vágtapolcai misszió, 1604. In: Jezsuita Okmánytár . I/1. 1601– 1606. Sajtó alá rendezte: Balázs Mihály – Kruppa Tamás – Lázár István Dávid – Lukács László. Szeged, 1995, 385–386. 83Horn: Báthory... 155–186. 84Mint ismert a 16-17. század fordulóján Báthory Zsigmond lemondasáinak következtében újabb és újabb fejedelmek bukkantak fel. 1599-ben Báthory András bíboros lett a fejedelem, akit a Sellenberki csatavesztés után menekülésközben székely lázadók öltek meg. Vö.: Horn: Báthory... 227–236. 85Veglai Horváth Gáspár levele Jan Zamoyski kancellárnak. Varsó, 1591. október 11. MTAKK MS 433. fol. 616. 86Horváth Gáspár nyugtája a Poroszországban tartózkodó egysége részére. 1599. július 20. MTAKK MS 477. 87Horváth Gáspár részvétele a litvániai hadjáratban 1601-ben. MTAKK MS 477. fol 97. Veglai Horváth Gáspár, a Magyar Kamara elnökének életútja 133
